Erettsegi Puskak EP/2022

Cuprins după titluri

Alchimie de Marin Sorescu

Alexandru Lăpuşneanul de Costache Negruzzi

Baltagul de Mihail Sadoveanu

Ciocnirea de Mircea Cărtărescu

De demult... de Octavian Goga

Din ceas, dedus... de Ion Barbu

Emoţie de toamnă de Nichita Stănescu

Enigma Otiliei de George Călinescu

Eu nu strivesc corola de minuni a lumii de Lucian Blaga

Floare albastră de Mihai Eminescu

Flori de mucigai de Tudor Arghezi

În Grădina Ghetsemani de Vasile Voiculescu

Ion de Liviu Rebreanu

Iona de Marin Sorescu

Lacustră de George Bacovia

La ţigănci de Mircea Eliade

Leoaică tânăr, iubirea de Nichita Stănescu

Luceafărul de Mihai Eminescu

Maitreyi de Mircea Eliade

Malul Siretului de Vasile Alecsandri

Moara cu noroc de Ioan Slavici

Moartea lui Fulger de George Coşbuc

Moromeţii de Marin Preda

Odă (în metru antic) de Mihai Eminescu

O scrisoare pierdută de Ion Luca Caragiale

Plumb de George Bacovia

Povestea lui Harap-Alb de Ion Creangă

Revedere de Mihai Eminescu

Riga Crypto şi lapona Enigel de Ion Barbu

Sara pe deal de Mihai Eminescu

Testament de Tudor Arghezi

Ultima noapte de dragoste, întâia noapte de război de Camil Petrescu

Cuprins după autori

Camil Petrescu: Ultima noapte de dragoste, întâia noapte de război

Costache Negruzzi: Alexandru Lăpuşneanul

George Bacovia: Lacustră

George Bacovia: Plumb

George Călinescu: Enigma Otiliei

George Coşbuc: Moartea lui Fulger

Ioan Slavici: Moara cu noroc

Ion Barbu: Din ceas, dedus...

Ion Barbu: Riga Crypto şi lapona Enigel

Ion Creangă: Povestea lui Harap-Alb

Ion Luca Caragiale: O scrisoare pierdută

Liviu Rebreanu: Ion

Lucian Blaga: Eu nu strivesc corola de minuni a lumii

Marin Preda: Moromeţii

Marin Sorescu: Alchimie

Marin Sorescu: Iona

Mihai Eminescu: Floare albastră

Mihai Eminescu: Luceafărul

Mihai Eminescu: Odă (în metru antic)

Mihai Eminescu: Revedere

Mihai Eminescu: Sara pe deal

Mihail Sadoveanu: Baltagul

Mircea Cărtărescu: Ciocnirea

Mircea Eliade: La ţigănci

Mircea Eliade: Maitreyi

Nichita Stănescu: Emoţie de toamnă

Nichita Stănescu: Leoaică tânăr, iubirea

Octavian Goga: De demult...

Tudor Arghezi: Flori de mucigai

Tudor Arghezi: Testament

Vasile Alecsandri: Malul Siretului

Vasile Voiculescu: În Grădina Ghetsemani

Cuprins după cuvinte cheie

Artă poetică modernistă

Artă poetică neomodernistă

Artă poetică romantică

Artă poetică simbolistă

Baladă cultă

Basmul cult

Comedia

Criticismul junimist

Dacia literară

Dramă modernă postbelică

Elegie filozofică

Eugen Lovinescu

Idilă filozofică

Modernismul

Nuvela fantastică

Nuvela istorică, romantică

Nuvela realist-psihologică

Operă dramatică

Poem romantic

Poezia tradiţionalistă

Poezie epică

Poezie modernă

Poezie modernistă

Poezie neomodernistă

Poezie postmodernistă

Poezie romantică

Poezie romantică de inspiraţie folclorică

Poezie simbolistă

Prelungiri ale romantismului şi ale clasicismului

Proza paşoptistă

Rolul literaturii în perioada paşoptistă

Roman al experienţei

Roman interbelic

Roman modern, realist

Roman modern realist de tip balzacian

Roman modern, realist-obiectiv şi social

Roman modern, subiectiv, al experienţei

Roman modern, subiectiv psihologic

Roman tradiţional realist mitic

Romanul de după al Doilea Război Mondial (postbelic)

Societatea „Junimea” şi Titu Maiorescu

Text liric din perioada paşoptistă

Cuprins după personaje

Alexandru Lăpuşneanul – Caracterizarea personajului dintr-o nuvelă romantică, istorică (Costache Negruzzi: Alexandru Lăpuşneanul)

Cetăţeanul turmentat – Caracterizarea personajului dintr-o operă dramatică / dintr-o comedie (Ion Luca Caragiale: O scrisoare pierdută)

Costache Giurgiuveanu – Caracterizarea personajului dintr-un roman modern realist (balzacian) / roman interbelic (George Călinescu: Enigma Otiliei)

Felix Sima – Caracterizarea personajului dintr-un roman modern realist (balzacian) / roman interbelic (George Călinescu: Enigma Otiliei)

Ghiţă – Caracterizarea personajului dintr-o nuvelă realist-psihologică(Ioan Slavici: Moara cu noroc)

Harap-Alb – Caracterizarea personajului dintr-un basm cult(Ion Creangă: Povestea lui Harap-Alb)

Ilie Moromete – Caracterizarea personajului dintr-un roman postbelic / roman modern realist (Marin Preda: Moromeţii)

Ion Glanetaşu – Caracterizarea personajului dintr-un roman modern, realist-obiectiv / roman interbelic (Liviu Rebreanu: Ion)

Maitreyi – Caracterizarea personajului dintr-un roman modern, subiectiv, al experienţei / roman interbelic (Mircea Eliade: Maitreyi)

Ştefan Gheorghidiu – Caracterizarea personajului dintr-un roman modern, subiectiv de analiză / al experienţei / roman interbelic (Camil Petrescu: Ultima noapte de dragoste, întâia noapte de război)

Vitoria Lipan – Caracterizarea personajului dintr-un roman tradiţional realist / roman interbelic / Personaj feminin (Mihail Sadoveanu: Baltagul)

Zaharia Trahanache – Caracterizarea personajului dintr-o operă dramatică / dintr-o comedie (Ion Luca Caragiale: O scrisoare pierdută)

Cuprins

Proba orală

Situaţia de cominucare. Elementele situaţiei de comunicare

Elementele situaţiei de comunicare

Emiţătorul

Receptorul

Mesajul

Codul

Canalul

Referentul

Contextul

Tipuri de comunicare

Comunicare verbală

Comunicare nonverbală

Comunicarea paraverbală

Funcţiile comunicării

Funcţia emotivă (expresivă)

Funcţia conativă

Funcţia poetică

Funcţia referenţială

Funcţia metalingvistică

Funcţia fatică

Stilurile funcţionale

Stilul ştiinţific

Monologul scris

Monologul oral

Dialogul oral

Stilul administrativ (oficial, juridic)

Textul de lege

Cererea

Curriculum vitae

Stilul publicistic

Articol

Comunicat

Reportaj

Ştire

Interviu

Text publicitar (slogan publicitar)

Reclama

Stilul colocvial

Dialogul oral

Dialogul scris (scrisori)

Monologul scris (jurnal intim)

Monologul oral (reletări, anecdote, urări, felicitări)

Jurnalul

Scrisoarea

Stilul artistic (beletristic)

Calităţile generale şi particulare ale stilului

Calităţile generale ale stilului

Claritatea

Abateri de la claritate

Corectitudinea

Originalitatea

Precizia

Abateri de la precizie

Proprietatea

Puritatea

Calităţile particulare ale stilului

Naturaleţea

Simplitatea

Armonia

Demnitatea

Retorismul

Umorul

Ironia

Tipuri de texte

Textul narativ (literar şi nonliterar)

Textul descriptiv (literar şi nonliterar)

Textul informativ (nonliterar)

Textul argumentativ (nonliterar)

Tipuri de raporturi şi conectori

Registre stilistice

Limbajul standard (curent)

Limbajul literar

Limbajul oficial (solemn)

Limbajul familiar (colocvial)

Limbajul popular (regional)

Limbajul arhaic

Limbajul argotic

Limbajul de jargon

Textul literar şi textul nonliterar

Textul literar

Textul nonliterar

Proba scrisă (subiectul 1 + 2)

Genuri literare

Genul liric

Specii literare

Oda

Imnul

Elegia

Pastelul

Sonetul

Rondelul

Meditația

Comunicarea în textul poetic

Mijloacele comunicării

Propoziția

Secvența poetică

Strofa

Instanțele comunicării în textul poetic

Autorul/Poetul

Eul liric

Mărcile lexico-gramaticale

Tipuri de lirism

Lirism subiectiv

Lirism obiectiv

Trăsăturile limbajului poetic

Reflexivitatea

Ambiguitatea

Sugestia

Expresivitatea

Figurile de stil

Figuri de sunet

Aliterația

Asonanța

Onomatopeea

Figuri semantice

Personificarea

Comparația

Epitetul

Alegoria

Metafora

Figuri de construcție

Inversiunea

Repetiția

Enumerația

Oximoronul

Figuri de gândire

Hiperbola

Antiteza

Figuri de adresare

Invocația retorică

Interogația retorică

Exclamația retorică

Imprecația

Elemente de recurență

Motiv poetic

Laitmotiv

Elemente de prozodie

Versul

Strofa

Monostih

Distih

Terţină

Catren

Astrofic

Continuativ

Versul alb

Măsura

Troheul

Iambul

Rima

Tipuri de rimă

Funcțiile rimei

Arta poetică

Textul epic / proza narativă

Acțiunea

Momentele subiectului

Expozițiunea

Intriga

Desfășurarea acțiunii

Punctul culminant

Deznodământul

Narațiunea

Instanțele comunicării narative

Autorul

Cititorul

Naratorul

Personajul

Instanțele narative

Perspectiva narativă

Perspectiva temporală

Perspectiva spațială

Conflictul

Motiv literar

Lait-motiv

Temă, idee, titlu

Incipit, final, secvență narativă

Prolog, epilog

Mijloace și modalități de caracterizare a personajului literar

Portrete

Portretul fizic

Portretul moral

Portretul psihic

Portretul complex

Mijloacele și modalitățile de caracterizare ale personajului literar

Caracterizare directă

Caracterizare indirectă

Relația cu alte personaje

Mediul / cadrul în care acționează

Genul dramatic

Trăsăturile genului dramatic

Structura și compoziția textului dramatic

Acte

Tablouri

Scene

Indicațiile scenice / didascalii

Personaje

Conflictul dramatic

Modul de expunere

Succesiune de replici

Monologul dramatic

Modalități de caracterizare a personajului dramatic

Caracterizare directă

Caracterizarea indirectă

Speciile genului dramatic: comedia, tragedia şi drama

Comedia

Tragedia

Drama

Curente culturale şi literare

Clasicismul

Romantismul

Realismul

Naturalismul

Simbolismul

Modernismul

Tradiţionalismul

Neomodernismul

Postmodernismul

Moduri de expunere

Naraţiunea

Descrierea

Descrierea literară/subiectivă

Descrierea ştiințifică/obiectivă

Descrierea de tip tablou

Descrierea de tip portret

Dialogul

Monologul

Monologul interior

Monologul adresat

Semnele de puntuaţie şi de ortografie

Semnele de punctuaţie

Punctul [.]

Virgula [,]

Punct şi virgulă [;]

Semnul exclamării [!]

Semnul întrebării [?]

Două puncte [:]

Punctele de suspensie [...]

Ghilimele [„”]

Linia de pauză [-]

Parantezele [()]

Semne de ortografie

Cratima[-]

Apostroful [']

Locuţiuni şi expresii

a bate

cap

a da

drum

a duce

floare

a fugi

frunză

fugi

gând

gură

inimă

joc

a (se) juca

a lua

lume

a lumina

lumină

mână

noapte

pământ

a pleca

picior

a sta

suflet

a tăia

timp

ochi

viață

vis

vreme

Cuprins

Camil Petrescu: Ultima noapte de dragoste, întâia noapte de război

Costache Negruzzi: Alexandru Lăpuşneanu

Criticismul junimist

Dacia literară

Eugen Lovinescu

George Bacovia: Lacustră

George Bacovia: Plumb

George Călinescu: Enigma Otiliei

George Coşbuc: Moartea lui Fulger

Ioan Slavici: Moara cu noroc

Ion Barbu: Din ceas, dedus...

Ion Barbu: Riga Crypto şi lapona Enigel

Ion Creangă: Povestea lui Harap-Alb

Ion Luca Caragiale: O scrisoare pierdută

Liviu Rebreanu: Ion

Liviu Rebreanu: Pădurea spânzuraţilor

Lucian Blaga: Eu nu strivesc corola de minuni a lumii

Marin Preda: Moromeţii

Marin Sorescu: Iona

Mihai Eminescu: Dorinţa

Mihai Eminescu: Floare albastră

Mihai Eminescu: Luceafărul

Mihai Eminescu: Odă (în metru antic)

Mihai Eminescu: Revedere

Mihail Sadoveanu: Fântâna dintre plopi

Mircea Cărtărescu: Ciocnirea

Mircea Eliade: La ţigănci

Mircea Eliade: Maitreyi

Nichita Stănescu: Cu o uşoară nostalgie

Nichita Stănescu: Leoaică tânără, iubirea

Originea limbii române (latinitate şi dacism)

Postmodernismul

Realismul

Romantismul

Simbolismul

Tradiţionalismul

Tudor Arghezi: Flori de mucigai

Tudor Arghezi: Testament

Umanismul

Vasile Alecsandri: Malul Siretului

Vasile Voiculescu: În grădina Ghetsemani

Cuprins Geometrie

1. Vectori

1.1. Segmente orientate. Vectori în plan

1.2. Operaţii cu vectori

1.3. Vectori coliniari

1.4. Vectori de poziţie

1.5. Drepte paralele, concurente. Colinearitate

1.6. Produsul scalar

2. Geometrie analitică

3. Trigonometrie

3.1. Elementele trigonometriei

3.2. Ecuaţii trigonometrice

3.3. Aplicaţii ale trigonometriei în geometrie

Cuprins Analiză matematică

1. Numere reale, mulţimi reale

2. Şiruri de numere reale

2.1. Şiruri reale

2.2. Operaţii cu şiruri reale

2.3. Inegalităţi şi limite

2.4. Convergenţă, monotonie, mărginire

2.5. Subşiruri

2.6. Limite remarcabile

2.7. Aplicaţii

3. Limite de funcţii

3.1. Limita unei funcţii

3.2. Operaţii cu limite de funcţii

3.3. Proprietăţile limitelor de funcţii

3.4. Limite remarcabile

4. Funcţii continue

4.1. Continuitatea funcţiilor

4.2. Operaţii cu funcţii continue

4.3. Continuitate şi proprietatea lui Darboux

5. Funcţii derivabile

5.1. Definiţia derivatei

5.2. Interpretarea geometrică a derivatei

5.3. Operaţii cu funcţii derivabile

5.4. Derivatele funcţiilor elementare

5.5. Deriatele funcţiilor compuse

5.6. Derivate de ordin superior

5.7. Teoreme de medii

5.7.1. Teorema lui Fermat

5.7.2. Teorema lui Rolle

5.7.3. Teorema lui Lagrange

5.7.4. Regula lui L’Hospital

5.8. Reprezentarea grafică a funcţiilor

5.8.1. Asimptote

5.8.2. Convexitate, concavitate

5.8.3. Reprezentarea grafică a funcţiilor

6. Integrala nedefinită

6.1. Primitive. Integrala nedefinită

6.2. Funcţii primitivabile

6.3. Integrarea prin părţi

6.4. Prima metodă de schimbare de variabilă

6.5. A doua metodă de schimbare de variabilă

6.6. Integrarea funcţiilor raţionale

6.6.1. Substituţiile lui Euler

6.6.2. Integrarea unor funcţii trigonometrice

7. Integrala definită

7.1. Funcţii integrabile Riemann

7.2. Proprietăţile funcţiilor integrabile

7.3. Integrarea prin părţi

7.4. Prima metodă de schimbare de variabilă

7.5. A doua metodă de schimbare de variabilă

7.6. Formula de medie

7.7. Teorema fundamentală

7.8. Aplicaţii ale integralei definite

Cuprins

1. Elemente de logică matematică

1.1. Propoziţii

1.2. Predicate

1.3. Mulţimi

1.4. Inducţia matematică

2. Numere reale

2.1. Numere reale

2.2. Puteri

2.3. Radicali

2.4. Logaritmi

3. Şiruri, progresii

3.1. Şiruri

3.2. Progresii aritmetice

3.3. Progresii geometrice

4. Funcţii

4.1. Noţiunea de funcţie

4.2. Operaţii cu funcţii numerice

4.3. Proprietăţile funcţiilor

4.4. Funcţii bijective

4.5. Graficul unei funcţii

4.6. Graficul şi proprietăţile funcţiei

5. Funcţii numerice, ecuaţii

5.1. Funcţia de gradul întâi

5.2. Ecuaţii şi inecuaţii de gradul întâi

5.3. Funcţia de gradul al doilea

5.4. Ecuaţii de gradul al doilea

5.5. Funcţia putere cu exponent natural

5.6. Funcţia putere cu exponent negativ

5.7. Funcţia radical

5.8. Ecuaţii iraţionale

5.9. Funcţia exponenţială

5.10. Ecuaţii exponenţiale

5.11. Funcţia logaritmică

5.12. Ecuaţii logaritmice

5.13. Funcţia sinus

5.14. Funcţia arcsinus

5.15. Funcţia cosinus

5.16. Funcţia arccosinus

5.17. Funcţia tangentă

5.18. Funcţia arctangentă

5.19. Funcţia cotangentă

5.20. Funcţia arccotangentă

6. Numere complexe

6.1. Mulţimea numerelor complexe

6.2. Forma algebrică

6.3. Reprezentarea geometrică

6.4. Forma trigonometrică

6.5. Rădăcinile de ordinul n .

6.6. Ecuaţii binome şi bicvadratice

7. Elemente de combinatorică

7.1. Reguli generale ale combinatoricii

7.2. Permutări

7.3. Grupul Sn

7.4. Aranjamente

7.5. Combinări

7.6. Binomul lui Newton

8. Statistică şi probabilităţi

8.1. Matematică financiară

8.2. Elemente de statistică matematică

8.3. Calculul probabilităţilor

9. Matrice şi determinanţi

.1. Matrice

9.2. Determinanţi

9.3. Aplicaţii ale determinanţilor în geometrie

9.4. Matrice inversabile

9.5. Rangul unei matrice

10. Sisteme de ecuaţii liniare

11. Structuri algebrice

11.1. Legi de compoziţie

11.2. Grupuri

11.3. Subgrupuri

11.4. Morfisme de grupuri

11.5. Inele şi corpuri

12. Polinoame

12.1. Inel de polinoame

12.2. Forma algebrică a unui polinom

Cuprins

1. Operaţii cu numere reale

1.1. Radicali, puteri

1.1.1. Puteri

1.1.2. Radicali

1.2. Identităţi

1.3. Inegalităţi

2. Funcţii

2.1. Noţiunea de funcţii

2.2. Funcţii injective, surjective, bijective

2.3. Compunerea funcţiilor

2.4. Funcţia inversă

3. Ecuaţii şi inecuaţii de gradul întâi

3.1. Ecuaţii de gradul întâi

3.2. Inecua¸tii de gradul întâi

3.3. Modul unui număr real

4. Numere complexe

4.1. Forma algebrică

4.2. Puterile numărului i

4.3. Conjugatul lui z

4.4. Modulul unui număr complex

4.5. Forma trigonometrică

4.6. Formula lui Moivre

4.7. Forma exponenţială

4.8. Ecuaţia binomă

5. Progresii

5.1. Progresiile aritmetice

5.2. Progresiile geometrice

6. Logaritmi

6.1. Ecuaţii şi inecuaţii logaritmice fundamentale

6.2. Ecuaţii şi inecuaţii exponenţiale fundamentale

7. Geometrie

7.1. Vectori

7.2. Adunarea vectorilor

7.3. Teoreme cu vectori

7.4. Geometrie analitică în plan şi în spaţiu

7.4.1. Plan determinat de un punct şi doi vectori necolinari paraleli cu planul

7.4.2. Plan determinat de trei puncte necolinare

7.4.3. Ecuaţia planului prin tăieturi

7.4.4. Ecuaţia generală a planului

7.4.5. Poziţia planelor

7.5. Ecuaţia dreptei

7.5.1. Ecuaţia dreptei determinat de un punct şi de un vector paralel cu dreapta

7.5.2. Ecuaţia dreptei determinat de două puncte diferite

7.5.3. Ecuaţia generală a dreptei

7.5.4. Ecuaţia dreptei în plan

7.5.5. Ecuaţia dreptei determinat de două puncte diferite

7.5.6. Unghul determinat de două drepte

7.6. Distanţa la un punct la o dreaptă (în plan)

7.6.1. Ecuaţia bisectoarei (în plan)

7.7. Distanţa la un punct la o dreaptă (în spaţiu)

7.8. Cercul

7.9. Elipsa

7.10. Hiperbola

7.11. Parabola

7.12. Alte aplicaţii cu vectori

8. Metoda inducţiei matematice

8.1. Axioma de recurenţă a lui Peano

8.2. Metoda unducţiei matematice

8.3. Variantă a metodei inducţiei matematice

9. Analiză combinatorie

9.1. Permutări

9.2. Aranjamente

9.3. Combinări

9.4. Binomul lui Newton

9.5. Suma puterilor asemenea ale primelor n numere naturale

10. Polinoame

10.1. Forma algebrică a unui polinom

10.2. Divizibilitatea polinoamelor

10.3. Rădăcinile polinoamelor

10.4. Ecuaţii algebrice

10.5. Polinoame cu coeficienţi din R, Q, Z

11. Permutări, matrici, determinanţi

11.1. Permutări

11.2. Matrici

11.3. Determinanţi

11.4. Inversa unei matrici

11.4.1. Tr(A)

11.4.2. Determinantul şi rangul

12. Sisteme liniare

12.1. Notaţii

12.2. Compatibilitatea

12.3. Sisteme omogene (bi=0)

13. Trigonometrie

13.1. Aplicaţii ale trigonometriei în geometrie

14. Analiză matematică

14.1. Recurenţe

14.1.1. Recurenţe de ordin 1

14.1.2. Recurenţe de ordin al doilea

14.2. Limita de şiruri

14.2.1. Limite generale, criterii de convergenţă

14.3. Limite de funcţii

14.3.1. Operaţii cu limite de funcţii

14.3.2. Limite tip

14.4. Continuitatea funcţiilor

14.4.1. Teoreme pentru continuitatea funcţiilor

14.5. Funcţii derivabile

14.5.1. Definiţia derivatei într-un punct

14.5.2. Reguli de derivare

14.5.3. Derivatele funcţiilor elementare

14.5.4. Derivatele funcţiilor compuse

14.5.5. Derivatele de ordin superior ale unor funcţii elementare

14.5.6. Proprietăţi ale funcţiilor derivabile

14.6. Integrale

14.6.1. Primitive

15. Primitivele funcţiilor

15.1. Reguli pentru integrarea generală a funcţiilor

15.2. Primitivele funcţiilor raţionale

15.3. Integrale cu r=(x2+a2)1/2

15.4. Integrale cu s=(x2–a2)1/2

15.5. Integrale cu t=(a2–x2)1/2

15.6. Integrale cu R1/2=(ax2+bx+c)1/2

15.7. Integrale cu R1/2=(ax+b)1/2

15.8. Integrale de funcţii trigonometrice ce conţin numai sin

15.9. Integrale cu funcţii trigonometrice ce conţin numai cos

15.10. Integrale cu funcţii trigonometrice ce conţin numai tan

15.11. Integrale cu funcţii trigonometrice ce conţin atât sin cât şi cos

15.12. Funcţii logaritmice

15.12.1. Proprietăţi ale integralei definite

15.12.2. Teorema Fundamentală

15.12.3. Inegalităţi

15.13. Alte teoreme

15.13.1. Funcţii primitivabile

15.13.2. Funcţii integrabile

15.13.3. Arii

16. Structuri algebrice

16.1. Grupul

16.1.1. Proprietăţi şi teoreme

16.2. Monoid

16.3. Inel

16.4. Corpuri

17. Spaţii vectoriale

Cuprins

Gândirea algoritmică

Problema căutării

Problema intrării într-un cabinet medical

Tipuri de date

Identificatori

Constante

Variabilă

Tipul Integer

Tipul Real

Tipul Char

Tipul Boolean

Tipul String

Vectorul

Matricea (tablou bidimensional)

Înregistrarea (record)

Fişierul text

Structuri de date de tip liste

Proceduri

Media aritmetică

Ariile unor figuri geometrice

Şir de numere în fişier

Laturi în triunghi

Interschimbarea a două linii într-o matrice

Funcţii

Media aritmetică al perechii de numere

Suma cifrelor unui număr

Număr prim

Elementele prime ale unui şir

Ordonarea a trei numere

Unghiuri în grade şi radiani

Perechi de numere

Frecvenţele caracterelor într-un şir

Platouri de lungime maximă într-un şir

Cel mai mare divizor comun

Recursivitate

Conceptul de recursivitate

Inversarea unui cuvânt

Şirul Fibonacci

Cel mai mare divizor comun

Funcţia Ackermann

Numărare

Anagrame

Generare

Conversie

Codul Gray

Şirul mediilor aritmetico-geometrice al lui Gauss

Evaluarea unei expresii aritmetice

Metoda Divide Et Impera

Cel mai mare divizor comun

Problema turnurilor din Hanoi

Problema tăieturilor

Algoritmi de căutare. Căutarea binară

Merge Sort – sortare prin inreclasare

QuickSort - Sortare Rapidă

Metoda BackTracking

Descrierea generală a metodei

Probleme reginelor

Generarea elementelor combinatorice

Partiţiile unei mulţimi

Partiţiile unui număr natural

Plata unei sume cu monede de valori date

Paranteze

Comis-voiajor

Backtracking în plan

Labirint

Fotografie

Cel mai lung prefix

Cuprins

Gândirea algoritmică

Problema căutării

Problema intrării într-un cabinet medical

Structura unui program şi a unei funcţii C

Reprezentarea numărului în binar

Transmiterea parametrilor în cadrul unei funcţii

Construcţiile de bază ale limbajului C

Caracterele

Identificatorii

Cuvinte cheie

Tipuri de date

Tipuri aritmetice

Tipul întreg

Tipul flotant

Tipul caracter

Constante şi variabile

Comentarii

Operatori

Operatori aritmetici

Operatorul de conversie explicită (cast)

Operatorul dimensiune (sizeof)

Operatorul condiţional

Structuri de date

Lista liniară simplu înlănţuită

Structura de tip stivă (LIFO Last In First Out)

Structura de tip coadă

Instrucţiuni C

Instrucţiunea vidă

Instrucţiunea de atribuire

Instrucţiunea compusă

Instrucţiunea if

Instrucţiunea while

Cel mai mare divizor comun

Instrucţiunea do while

Instrucţiunea for

Programul C care calculează n!

Instrucţiunea return

O funcţie care returnează maximul a 2 numere

Numărul de elemente ale unei şir

Comparaţia celor 2 şiruri

Concateneare

Instrucţiunea break

Funcţia exit

Instrucţiunea continue

Numerarea cifrelor existente într-un şir

Instrucţiunea goto

Instrucţiunea switch

Pointeri C

Operatori specifici pointerilor

Pointeri şi tablouri

Pointeri la funcţii

Tipuri structurate de date

Structuri

Câmpuri de biţi

Uniuni

Enumerări

Funcţii de bibliotecă

Funcţia printf

Funcţia scanf

Funcţii de conversie

Funcţii generatoare de numere aleatoare

Funcţii pentru operaţii cu caractere şi şiruri de caractere

Operaţii cu fişiere

Calcul Matriceal

Produsul a două matrici

Inversa unei matrici

Metoda lui Gauss

Metode de sortare

Sortare ordinară

Sortare prin selecţie (Selection Sort)

Sortarea prin inserţie directă (Direct Insertion Sort)

Sortare prin inserţie binară (Binary Insertion Sort)

Sortare prin inserţie directă folosind o santinelă

Sortarea prin metoda bulelor (Bubble Sort)

Sortare rapidă (Quick Sort)

Sortare prin interclasare (Merge Sort)

Recursivitate

Calculul valorii n!

Algoritmul lui Euclid recursiv

Să se genereze primele n numere din şirul lui Fibonacci

Metoda backtracking

Permutările

Problema aranjamentelor

Problema combinărilor

Problema reginelor

Problema labirintului

Problema calului

Problema mingii

Metoda Divide et Impera

Suma elementelor unui şir

Problema “Turnurilor din Hanoi”

Elementul maxim într-un şir

Problema căutării binare

Grafuri neorientate

Implementarea parcurgerii în lăţime pentru un graf neorientat

Implementarea parcurgerii în adâncime pentru un graf neorientat

Drumuri într-un graf

Grafuri ponderate

Graful hamiltonian

Grafuri euleriene

Implementarea unui graf utilizând matricea de adiacenţă

Implementarea unui graf utilizând pointeri

Drumul optim într-un graf

Cuprins: Sinteze teoretice

Romanitatea românilor în viziunea istoricilor

Romanizare

Fazele romanizării

Romanitatea în viziunea istoricilor

Autonomii locale şi insitituţii centrale în spaţiul românesc

Formarea statelor

Instituţii statale în spaţiul românesc

Secolul XX între democraţie şi totalitarism. Ideologii şi practici politice

Totalitarismul şi democraţia în România

Curentele ideologice

Constituţiile din România

Evoluţia Constituţională a României

Constituţia din 1866

Constituţia din 1923

Constituţia din 1938

Constituţiile comuniste

Constituţia din 1948

Constituţia din 1952

Constituţia din 1965

Constituţia din 1991

Statul român modern: de la proiect politic la realizarea României Mari (sec. XVIII-XX)

Proiecte politice şi încercări de modernizare a statelor româneşti, în perioada sec. al XVIII-lea şi începutul sec. XIX

Formarea partidelor politice

Proiectul Modernizării Instituţiilor Statului

România postbelică. Stalinism. Naţional – Comunism şi disidenţă anticomunistă

Preluarea puterii de Partidul Comunist

Menţinerea puterii de către mecanismele PCR

Stalinismul – regimul lui Gheorghe Gheorghidiu Dej

Naţional comunismul – regimul lui Nicolae Ceauşescu

Impactul regimului comunist

Disidenţa comunistă

Revenirea la democraţie

Spaţiul românesc, între diplomatic şi conflict, în Evul Mediu

Unirea Ţărilor Române

De ce otomanii nu au cucerit Ţările Române

România şi concertul european: de la criza orientală la marile alianţe ale sec. al XX-lea

Secolul al XVIII-lea

Secolul al XIX-lea

Sfârşitului secolului XIX – începutul secolului XX

Primul Război Mondial

Perioada interbelică

Al Doilea Război Mondial

România în perioada Războiului Rece

Politica externă a României în perioada Războiului Rece

Cuprins: Modele de subiecte

Romanitatea românilor în viziunea istoricilor

Evoluţia Principatelor Române, respectiv a României în secolele XVIII-lea – al XX-lea

Sistemul constituţional în România

Constituţiile româneşti

Constituţiile româniei în epoca modernă şi contemporană

Proiectele politice româneşti din secolele XVIII-XIX şi înfăptuirea lor

Proiecte politice din epoca modernă

Statul român modern

Evoluţia statului român modern

Evoluţia statului român modern

Realizarea României Mari

România postbelică

România în perioada postbelică

Evoluţia României în perioada postbelică

Stalinism şi naţional-comunism în România

Disidenţa anticomunistă în România

Naţional-comunism şi disidenţă anticomunistă în România postbelică

România de la stalinism la naţional-comunism

Modelul stalinist în România

Regimul comunist în România

România în perioada stalinistă

Implicarea României în relaţiile internaţionale, de la criza orientală la marile alianţe ale secolului al XX-lea

România şi marile puteri de la criza orientală la marile alianţe a sec. XX

România în relaţiile internaţionale ale secolului al XX-lea

România în relaţiile internaţionale

România în perioada Războiului Rece 1

România în perioada Războiului Rece 2

Cuprins: Geografia României

Poziţia geografică, graniţele de stat şi suprafaţa

Aşezarea matematică

Graniţele de stat sau ţările vecine

Suprafaţa României

Aşezarea geografică

Relieful

Carpaţii Romăneşti

Carpaţii Orientali

Grupa Nordică (Carpaţii Maramureşului şi ai Bucovinei)

Grupa Centrală (Carpaţii Moldo-Transilvani)

Grupa Sudică sau Carpaţii Curburii

Carpaţii Meridionali

Grupa Bucegi

Grupa Făgăraşi

Grupa Parâng

Grupa Retezat-Godeanu

Carpaţii Occidentali

Grupa Banatului

Masivul Poiana Ruscă

Grupa Apuseni

Subcarpaţii

Subcarpaţii Moldovei

Subcarpaţii Curburii

Subcarpaţii Getici

Podişul Transilvaniei (Depresiune Colinară a Transilvaniei)

Zona submontană

Zona de podiş (Podişul Transilvaniei)

Podişul Moldovei

Podişul Sucevei

Câmpia Jijiei (Moldovei)

Podişul Bârladului

Podişul Dobrogei

Masivul Dobrogei de Nord

Podişul Dobrogei Centrale

Podişul Dobrogei de Sud

Podişul Getic

Podişul Mehedinţi

Dealurile de Vest

Delurile Banatului

Dealurile Crişene

Dealurile Crasnei si Dealurile Silvanei (Sălajului)

Câmpia de Vest

Câmpia Română

Câmpia Olteniei

Partea centrală a Câmpiei Române

Partea estică a Câmpiei Române

Lunca Dunării şi luncile râurilor

Delta Dunării

Clima

Hidrografia

Dunărea

Lacurile

Apele subterane

Marea Neagră

Corelaţii biopedoclimatice

Câmpiile

Dealuri şi podişuri joase (300-500 m)

Dealuri şi podişuri înalte (500-800 m)

Munţii cu altitudini joase (sub 800-1000 m)

Munţi cu altitudini mijlocii şi înalte (până la 1600 m în N Carpaţilor Orientali şi până la 1800 m în Carpaţii Meridionali)

Munţi foarte înalţi (peste 1600-1800 m)

Populaţia

Aşezările omeneşti

Satele

Oraşele

Organizarea administrativ teritorială

Agricultura

Cultura plantelor

Cultura cerealelor

Plante industriale

Legumele şi cartoful

ultura viţei de vie (viticultura)

Creşterea animalelor

Industria

Industria energetică şi industria energiei electrice

Industria metalurgică

Extracţia materialelor de construcţii şi industria de prelucrare

Industria lemnului

Industria chimică

Căile de comunicaţie şi transporturile

Transporturile terestre

Transporturile navale

Transporturile aeriene

Alte căi de comunicaţie

România în organizaţiile internaţionale

România şi relaţiile ei internaţionale

Relaţii comerciale

Cuprins: Geografia Europei

Spaţiul European

Relieful major

Tipuri genetice de relief

Relief glaciar montan cuaternar

Relief glaciar montan actual (gheţari actuali)

Relief glaciar continental

Relief de modelare policiclică

Relief vulcanic

Relief petrografic

Relief carstic

Relief dezvoltat pe conglomerate

Relief dezvoltat pe şisturi cristaline, pe granite

Relief dezvoltat pe nisipuri

Relief dezvoltat pe loess şi depozite loessoide

Relief structural

Relief cutat

Relief în structură faliată

Relief monoclinal

Relief de pluviodenudare

Glacisuri şi pedimente

Piemonturi

Relief fluvial

Relief fluvio-maritim

Relief litoral (maritim)

Relief submarin

Clima

Tipurile de climat

Hidrografie

Apele curgătoare

Lacurile

Zonele biopedoclimatice

Polar şi subpolar

Temperat oceanic şi continental

Temperat oceanic şi continental

Temperat oceanic (şi zonele cu umiditate mai ridicată)

Temperat continental – Silvostepa

Temperat continental – Stepa

Mediteranean

Populaţia şi caracteristicile ei geodemografice

Evoluţia numerică a populaţiei

Densitatea populaţiei

Structura geodemografică

Sistemul de oraşe

Oraşele

Clasificarea oraşelor după funcţii

Aglomeraţiile urbane

Activităţile economice

Agricultura

Cultura plantelor

Creşterea animalelor

Industria

Resursele naturale

Industria energiei electrice

Industria siderurgică

Industria metalurgiei neferoase

Industria constructoarelor de maşini

Industria chimică

Industria lemnului

Industria materialelor de construcţii

Industria uşoară

Industria alimentară

Căile de comunicaţie şi transporturile

Caractere generale

Căile ferate şi transporturile feroviare

Căile rutiere şi transporturile rutiere

Sistemul transporturilor fluviale

Sistemul transporturilor maritime

Sistemul de transporturi aeriene

Transporturi speciale

Schimburi comerciale

Exporturi

Importuri

Turismul

Principale tipuri de turism practicate

Uniunea Europeană

Formarea Uniunii Europene şi evoluţia integrării europene

Caracteristici geografice, politice şi economice actuale ale Uniunii Europene

Populaţia

Economia

Turismul

Statele continentului Europa

Germania

Polonia

Cehia

Slovacia

Ungaria

Austria

Italia

Spania

Portugalia

Grecia

Bulgaria

Slovenia

Malta

Cipru

Marea Britanie

Irlanda

Olanda

Belgia

Luxemburg

Franţa

Danemarca

Suedia

Finlanda

Ţările baltice: Estonia, Letonia, Lituania

Cuprins

Unităţi de măsură şi cantităţi fizice

Cantităţi şi unităţi de măsură de bază

1. Îndrumător: conversia între u. m. (unităţi de măsură) de ordin diferit

Cantităţi fizice şi unităţi de măsură derivate

2. Îndrumător: pentru definirea şi conversia cantităţilor şi u.m. derivate

I. Mecanică

I.1. Cinematică

3. Îndrumător: pentru determinarea traiectoriei

I.1.1. Mişcarea lineară dreaptă

a) Mişcarea dreaptă rectilinie uniformă

I.1.2. Mişcarea curbilinie

a) Aruncări

a.1. Aruncare verticală

a.2. Aruncare orizontală

a.3. Aruncare sub un unghi

b) Mişcarea circulară uniformă

4. Îndrumător: pentru rezolvarea problemelor legate de cinematică

I.2. Dinamică

I.2.1. Legile lui Newton

a) Prima lege a lui Newton (Principiul inerţiei)

b) A doua lege a lui Newton (Principiul fundamental)

c) A treia lege a lui Newton (Principiul acţiunii şi reacţiunii)

I.2.2. Greutatea (Forţa gravitaţională)

I.2.3. Forţa de frecare

a) Forţa de frecare statică sau de aderenţă

b) Forţa de frecare cinetică sau de alunecare

I.2.4. Descompunerea forţelor; Panta

5. Îndrumător: pentru descompunerea forţelor în cazul pantei

I.2.5. Forţa elastică, legea lui Hooke, forţa de tensiune

6. Îndrumător: probleme legate de forţele elastice şi de tensiune

I.2.6. Presiunea, presiunea hidrostatică

I.2.7. Impulsul şi teorema impulsului

7. Îndrumător: pentru aplicarea corectă a conservării impulsului în probleme

I.2.8. Forţe inerţiale

I.2.9. Forţa centripetală şi centrifugală

I.2.10. Legea atracţiei universale

I.2.11. Legea lui Arhimede

I.3. Statică

I.3.1. Statica punctului material

I.3.2. Condiţiile de echilibru pentru corpul rigid

I.3.3. Centrul de greutate, situaţii de echilibru

8. Îndrumător: pentru stabilirea condiţiilor de echilibru

I.4. Muncă mecanică şi energie

I.4.1. Munca mecanică (Lucrul mecanic)

I.4.2. Puterea

I.4.3. Energia

a) Energia potenţială

a1) Energia potenţială gravitaţională

a2) Energia potenţială în resort

b) Energia cinetică

I.4.4. Teorema lucrului mecanic şi conservarea energiei

b) Conservarea energiei

9. Îndrumător: pentru aplicarea lucrului mecanic şi conservarea energiei

II. Termodinamică

II.1. Noţiuni de bază a termodinamicii

II.2. Principiul 0 al termodinamici

II.3. Calorimetria

10. Îndrumător: pentru utilizarea calorimetrului şi rezolvarea problemelor calorimetrice

II.4. Primul principiu al termodinamicii

II.5. Gazul ideal

II.5.1. Ecuaţie de stare a gazului ideal

II.5.2. Transformările gazului ideal

11. Îndrumător: pentru transformările gazului ideal

II.6. Tranziţii de fază

II.6.1. Topirea şi solidificarea

II. 6.2. Fierbere, vaporizare şi condensare

II.6.3. Sublimare şi desublimare

II.7. Maşinile termice, frigorifice şi pompe de căldură

II.7.1. Motorul Otto (motorul de benzină)

II.7.2. Motorul diesel

II.8. Al doilea principiu al termodinamicii

12. Îndrumător: Pentru determinarea randamentelor maşinilor termice

III. Electricitate

III.1. Starea electrică a materiei. Sarcina electrică

III.2. Curentul electric

Conservarea sarcinii electrice

Potenţialul electric

13. Îndrumător: pentru notarea corectă a elementelor din circuite electrice şi schiţarea corectă a acestuia

III.3 Legea lui Ohm. Rezistenţa electrică

III.3.1. Legea lui Ohm pe o secţiune a circuitului electric

III.3.2. Legea lui Ohm pentru întregul circuit

14. Îndrumător: pentru aplicarea legii lui Ohm

III.4. Legile lui Kirchoff

III.4.1. Prima lege a lui Kirchoff

III.4.2. A doua lege a lui Kirchoff

III.5. Legarea rezistenţelor

III.5.1. Legarea în seria a rezistenţelor

III.5.2. Legarea în paralel a rezistenţelor

III.6. Legarea surselor de tensiune

III.6.1. Legarea surselor în serie

III.6.2. Legarea paralelă a surselor

15. Îndrumător: pentru rezolvarea reţelelor electrice

III.7. Energia şi puterea electrică

16. Îndrumător: Pentru calcularea puterii electrice şi a randamentului

IV. Optica

IV.1. Optica geometrică

IV.1.1. Principiile opticii geometrice

IV.1.2. Propagarea luminii (legile de bază ale opticii geometrice)

IV.1.3. Reflexia luminii

IV.1.4. Refracţia luminii

IV.1.5. Formarea imaginii

a) Oglindă plană

b) Imagistica lentilelor subţiri

17. Îndrumător: pentru refracţie, reflexie şi proiectarea imaginilor.

IV.2. Optica ondulatorie

IV.2.1. Experimentul lui Young cu doua fante

IV.3. Optica fotonică

Cuprins

Structura atomului

Atomul. Particula. Molecula

Modele atomice

Tipuri de orbitali

Ocuparea cu electroni a nivelelor energetice. Configuraţii electronice

Sistemul periodic

Structura sistemului periodic

Variaţia proprietăţilor elementelor

Legături chimice

Legături între atomi

Legătura ionică sau electrovalenţa. Reţele ionice

Legătura covalentă sau covalenţa

Legătura covalentă nepolară

Legătura covalentă polară

Legătura covalentă coordinativă. Combinaţii complexe

Legătura metalică

Legături între molecule

Legături van der Waals

Legătura de hidrogen

Soluţii

Soluţii. Dizolvarea

Solubilitatea

Exprimarea concentraţiei

Cristalohidraţi

Legile gazelor

Starea gazoasă. Gazul ideal

Parametrii stării gazoase. Legile gazelor ideale

Masa moleculară. Densitatea gazelor. Fracţia molară. Presiunea parţială

Legea lui Avogadro şi aplicaţiile ei

Termochimie

Legea lui Hess

Energia de legătură

Cinetică Chimică

Viteza de reacţie

Legea vitezei de reacţie

Factorii care influenţează viteza de reacţie

Influenţa concentraţiei

Influenţa temperaturii. Ecuaţia lui Arrhenius

Influenţa suprafeţei de contact

Influenţa catalizatorilor

Proprietăţile catalizatorului

Echilibrul chimic

Echilibrul chimic

Factori care influenţează echilibrul chimic. Principiul lui Le Châtelier

Reacţii Chimice

Reacţii acido-bazice (Reacţii cu transfer de protoni)

Acizi şi baze

Ionizarea apei. Produsul ionic al apei

Calculul pH-lui soluţiilor

Acizi monoprotici tari şi baze monoprotice tari

Acizi monoprotici slabi şi baze monoprotice slabe

Reacţii de neutralizare

Titrarea acido-bazică

Soluţii tampon

Reacţii de oxido-reducere

Număr de oxidare

Reacţii de oxido-reducere

Electrochimie

Celula galvanică

Celula de electroliză

Electroliza apei

Legile electrolizei

Cuprins

Hidrocarburi

Alcani (Parafine)

Definiţie

Formula generală

Denumirea

Denumirea radicalilor

Denumirea alcanilor cu catenă ramificată

Izomeria alcanilor

Metode de obţinere

1) Din compuşi organomagnezieni (organometalici)

2) Sinteza Würtz

3) Procedeul Fischer-Tropsch din gaz de sinteză

4) Hidrogenarea alchenelor

5) Reducerea alcoolilor

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

1) Reacţia de substituţie

2) Reacţia de izomerizare

3) Reacţia de descompunere termică

4) Reacţia de oxidare

Utilizări

Alchene

Definiţie

Formula generală

Denumire

Denumirea radicalilor

Denumirea alchenelor cu catenă ramificată

Izomeria alchenelor

Metode de obţinere

1) Dehidrogenarea derivaţilor halogenaţi

2) Deshidratarea alcoolilor

3) Dehidrogenarea alcanilor

4) Cracarea alcanilor

5) Dehalogenarea compuşilor 1,2-dihalogenaţi

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

1) Reacţia de adiţie

Adiţia hidrogenului

Adiţia halogenilor

Adiţia hidracizilor

Adiţia apei

2) Reacţia de polimerizare

3) Reacţii de oxidare

Oxidare blândă

Oxidare energică

Oxidare completă (ardere)

4) Reacţia de halogenare în poziţia alilică

Utilizări

Alcadiene

Formula generală

Denumire

Izomeria alcadienelor

Metode de obţinere

Butadiena

1) Dehidrogenarea butanului sau a butenelor

2) Deshidratarea diolilor

3) Metoda Lebedev

Izoprenul

1) Dehidrogenarea izopentanului

2) Condensarea izobutenei cu două molecule de aldehidă formică

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

1) Reacţia de adiţie

Adiţia halogenilor

2) Reacţia de oxidare

Oxidare blândă (Reactiv Bayer – KMnO4 în mediu neutru sau slab bazic)

Oxidare energică (K2Cr2O7 sau KMnO4 în mediu acid)

3) Reacţia de polimerizare

Utilizări

Alchine

Definiţie

Formula generală

Denumire

Denumirea radicalilor

Izomeria alchinelor

Metode de obţinere a acetilenei

1) Cracare în arc electric

2) Din carbid

3) Din derivaţi dihalogenaţi trataţi cu KOH în prezenţă de alcooli

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

1) Reacţia de adiţie

Adiţia hidrogenului

Adiţia halogenilor

Adiţia hidracizilor

Adiţia acidului cianhidric

Adiţia apei (Reacţie Kucerov cu formare de intermediari instabili)

2) Reacţia de dimerizare şi trimerizare

3) Reacţia de substituţie

Reacţia de substituţie cu metale

Reacţia de substituţie cu combinaţii complexe

4) Reacţia de oxidare

5) Reacţie de oxidare completă (ardere)

Utilizări

Hidrocarburi aromatice (Arene)

Definiţie

Denumirea

Clasificare

Structura benzenului

Metode de obţinere

1) Reformare catalitică

2) Reacţii Friedel-Crafts

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

A) Reacţii la nucleu

Substituenţi de ordinul I

Substituenţi de ordinul II

A.1) Reacţii de substituţie

Reacţia de halogenare

Reacţia de nitrare

Reacţia de sulfonare

Reacţia de alchilare Friedel-Crafts

Reacţia de acilare Friedel-Crafts

A.2) Reacţii de adiţie

Adiţia hidrogenului

Adiţia halogenilor

A.3) Reacţia de oxidare

B) Reacţii la catena laterală

B.1) Halogenarea în poziţia benzilică

B.2) Oxidarea la catena laterală

Utilizări

Compuşi organici cu funcţiuni

Compuşi organici cu funcţiune simplă

Definiţie

Compuşi halogenaţi

Definiţie

Formulă generală

Clasificare

Metode de obţinere

1) Din alcani

2) Din alchene

3) Din alcooli

4) Din compuşi carbonilici

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

1) Reacţia de hidroliză

2) Reacţia cu KCN

3) Reacţia cu Mg

4) Reacţii Friedel-Crafts (vezi arene)

5) Reacţii cu alcooxizi

6) Reacţii cu fenoxizi

7) Reacţii cu acetiluri

8) Reacţii cu AgNO2 sau NaNO2

9) Reacţii cu săruri

10) Reacţii de polimerizare

11) Reacţii cu NH3

Utilizări

Compuşi hidroxilici

Definiţie

Formulă generală

Nomenclatură. Exemple

Alcooli

Fenoli

Clasificare

Alcooli

Metode de obţinere

1) Adiţia HOH la alchene

2) Adiţie HOSO3H

3) Oxidarea alchenelor cu reactiv Bayer

4) Oxidarea metanului

5) Hidroliza derivaţilor halogenaţi

6) Reducerea compuşilor carbonilici

7) Obţinere din compuşi carbonilici şi compuşi organomagnezieni

8) Obţinere din amine

9) Obţinerea glicerinei

10) Obţinerea din gaz de sinteză

11) Obţinerea din fenoli

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

1) Reacţii de eliminare intramoleculară

2) Reacţii de eliminare intermoleculară (de eterificare)

3) Reacţii de esterificare

4) Reacţii cu PCl5

5) Reacţii cu reactivul Lucas (HCl + ZnCl2)

6) Reacţii cu HONO2

7) Reacţii cu H2SO4

8) Reacţii de oxidare

Oxidare blândă

Oxidare energică

9) Reacţii de dehidrogenare

Fenoli

Metode de obţinere

1) Oxidarea izopropil benzenului (cumenului)

2) Hidroliza clorobenzenului

3) Din săruri de diazoniu

4) Reacţii de reducere

5) Decarboxilarea acidului galic

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

A) Reacţii date de gruparea -OH

1) Reacţia cu bazele

2) Reacţia de eterificare

3) Reacţia de esterificare

4) Reacţia de identificare

B) Reacţii la nucleu

1) Reacţia de clorurare

2) Reacţia de nitrare

3) Reacţia de bromurare

4) Reacţia de sulfonare

5) Reacţia de carboxilare Kolbe-Schmidt

Utilizări

Nitroderivaţi

Definiţie

Formulă generală

Nomenclatură

Clasificare

Metode de obţinere

1) Din hidrocarburi

2) Din compuşi halogenaţi

3) Reacţia compuşilor aromatici cu HONO2

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

1) Reacţii de reducere

Utilizări

Amine

Definiţie

Formulă generală

Nomenclatură. Exemple

Clasificare

Metode de obţinere

1) Alchilarea directă a amoniacului sau aminelor

2) Reducerea nitroderivaţilor (formare amine primare)

3) Reducerea nitrilior şi amidelor

4) Degradarea Hofmann

5) Din compuşi halogenaţi

6) Alchilare

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

1) Bazicitatea

2) Reacţii cu acizi

3) Reacţii cu baze

4) Reacţii de alchire

5) Reacţia de acilare

6) Reacţia cu HNO2

Utilizări

Compuşi carbonilici

Definiţie

Formulă generală

Nomenclatură. Exemple

Clasificare

Metode de obţinere

1) Oxidarea alcoolilor

2) Hidroliza bazică a derivaţilor halogenaţi geminali -2HCl

3) Reacţia Kucerov (adiţia apei la acetilene)

4) Oxidarea alchenelor

5) Oxidarea alcoolilor

6) Reacţia de acilare Friedel-Crafts a compuşilor aromatici

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

1) Reacţii de adiţie comune aldehidelor şi cetoneleor

2) Reacţia de condensare

a) Condensare aldolică

b) Condensare crotonică

c) Condensarea compuşilor carbonilici cu fenolul (condensarea în mediu acid sau bazic)

Utilizări

Compuşi carboxilici

Definiţie

Formulă generală

Nomenclatură. Exemple

Clasificare

Metode de obţinere

1) Oxidarea hidrocarburilor

2) Oxidarea energică a alcoolilor primari

3) Oxidarea aldehidelor

4) Autooxidare

5) Pornind de la derivaţi halogenaţi prin intermediul nitrililor sau prin carbonatarea compuşilor organomagnezieni

6) Metode hidrolitice

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

1) Reacţii comune cu acizii anorganici

2) Reacţia cu metalele active

3) Reacţia cu oxizii metalici

4) Reacţia cu bazele (reacţie de neutralizare)

5) Reacţia cu săruri ale acizilor mai slabi H2CO3= H2O si CO2

6) Reacţia de α-halogenare (clorurare, bromurare) în prezenţă de fosfor roşu

7) Reacţii caracteristice

Utilizări

Compuşi organici cu funcţiune mixtă

Hidroxiacizi

Definiţie

Nomenclatură. Exemple

Clasificare

Izomerie optică

Proprietăţiile chimice hidroxiacizi aromatici

1) Caracterul acid

2) Reacţia de esterificare

Utilizări

Zaharide

Definiţie

Clasificare

Monozaharide

Definiţie

Clasificare

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

1) Reacţia de reducere

2) Reacţia de oxidare cu reactiv Tollens

3) Reacţia de oxidare cu reactiv Fehling

4) Oxidarea cu agenţi oxidanţi energici

5) Oxidarea cu apă de brom

Dizaharide

Polizaharide

Celuloza

Reacţia de esterificare a celulozei

Amidonul

Hidroliza amidonului

Utilizări ale zaharidelor

Aminoacizi. Proteine

Definiţie

Nomenclatură

Clasificare

Aminoacizi esenţiali şi neesenţiali

Aminoacizi naturali

Proprietăţi fizice

Proprietăţi chimice

Structura proteinelor

Rolul proteinelor

Cuprins

Celula

Celula procariotă

Celula eucariotă

Componentele protoplasmatice

Constituenţi neprotoplasmatici

Acizii nucleici

Acidul dezoxiribonucleic

Acidul ribonucleic

Cromozomii

Diviziunea celulară

Ciclul celular

Mitoza

Meioza

Ereditarea şi variabilitatea lumii vii

Mecanismul transmiterii proprietăţilor ereditare. Legile lui Mendel privind ereditatea

Monohibridarea

Dihibridarea

Abateri de la segregarea mendeliană

Recombinarea de gene între cromozomii omologi

Determinismul genetic al sexelor

Influenţa mediului asupra eredităţii. Mutaţiile

Genetică umană

Aberaţiile numerice

Modificări structurale cromozomale

Mutaţii genice

Diversitatea lumii vii

Viruşi

Regnul monerelor

Regnul protistelor

Algele

Oomicete

Mixomice

Regnul fungilor

Zigomicete

Ascomicete

Basidiomicete

Regnul plante

Subregnul muşchilor

Plantele vasculare. Încrengătura cormofite

Încrengătura Pteridofite

Subîncrengătura gimnosperme

Subîncrengătura angiosperme

Clasa Dicotiledonate

Clasa Monocotiledonate

Regnul animalelor

Metazoare didermice

Încrengătura Spongieri

Îcrengătura Celenterate

Metazoare tridermice

Animale cu simetrie bilaterală (Bilateralia)

Viermii laţi (Platelminţi)

Viermii cilindrici (Nematelminţi)

Încrengătura Anelide

Încrengătura Moluşte

Încrengătura Artropode

Încrengătura Echinoderme

Încrengătura Cordate

Conservarea biodiversităţii în România

Ţesuturi vegetale şi animale

Ţesuturi vegetale

Ţesuturile formative-embrionale-meristematice

Ţesuturile definitive

Ţesuturile de apărare

Ţesuturile fundamentale

Ţesuturile conducătoare

Ţesuturi mecanice

Ţesuturi secretoare

Ţesuturi animale

Ţesuturile epiteliale

Ţesuturile conjunctive

Ţesutul muscular

Ţesutul nervos

Structura şi funcţiile vitale fundamentale ale organismelor vii

Funcţiile de nutriţie

Nutriţia în lumea vie

Nutriţia autotrofă

Fotosinteza

Chemosinteza

Nutriţia heterotrofă

Nutriţia saprofită

Nutriţia parazită

Nutriţia mixotrofă

Nutriţia simbiontă

Heterotrofia la animale

Sistemul digestiv şi digestia la mamifere

Respiraţia în lumea vie

Respiraţia aerobă

Respiraţia anaerobă

Fermentaţia

Respiraţia plantelor

Respiraţia la animale

Sistemul respirator la mamifere

Circulaţia în lumea vie

Circulaţia la plante

Absorbţia apei şi sărurilor minerale din sol

Circulaţia sevei brute

Circulaţia sevei elaborate

Circulaţia la animale

Mediul intern al mamiferelor

Sistemul circulator la mamifere

Excreţia în lumea vie

Excreţia la plante

Transpiraţia

Gutaţia

Secreţia la animale

Sistemul excretor la mamifere

Funcţiile de relaţie

Sensibilitatea şi mişcarea la plante

Sensibilitatea la animale

Organele de simţ ale mamiferelor

Ochiul mamiferelor

Urechea la mamifere

Pielea

Limba

Nasul

Sistemul nervos la mamifere

Măduva spinării

Encefalul (creierul)

Locomoţia la animale

Sistemul locomotor la animale

Sistemul osos

Sistemul muscular

Funcţia de reproducere

Reproducerea la plante

Reproducerea asexuată a plantelor

Înmulţirea prin părţi ale rădăcinii şi tulpinii

Reproducerea sexuată la angiosperme

Formarea polenului

Formarea sacului embrionar

Formarea seminţelor şi fructelor

Reproducerea sexuată la mamifere

Aparatul reproducător mascul

Aparatul reproducător femel

Boli cu transmitere sexuală

Cuprins

Anatomie

Alcătuirea corpului uman

Nivelele de organizare ale corpului uman

Aşezarea – topografia – organelor

Axele şi planurile corpului uman

Funcţiile vitale de bază ale organismului uman

Funcţiile de relaţie

Descrierea sistemului nervos

Sistemul nervos somatic

Sistemul nervos vegetativ

SNV simpatic

SNV parasimpatic

Bolile care afectează sistemul nervos

Analizatorii

Analizatorul

Analizatorul acustico-vestibular

Analizatorul vestibular

Analizatorul cutanat

Glandele endocrine

Hipofíza (glanda pituitară)

Glanda tiroidă

Pancreasul endocrin

Glandele suprarenale

Gonadele

Sistemul locomotor

Sistemul osos

Sistemul muscular

Funcţiile de nutriţie

Digestia şi absorbţia

Componentele canalului digestiv

Glandele anexe ale aparatului digestiv

Digestia

Fiziologia intestinului gros

Circulaţia

Grupele sanguine

Imunitatea

Activitatea cardiacă

Circulaţia sanguină

Respiraţia

Ventilaţia pulmonară

Schimburile de gaze respiratorii şi transportul acestora

Excreţia

Formarea urinei

Funcţia de reproducere

Sistemul reproducător

Sistemul reproducător feminin

Sistemul reproductiv masculin

Sănătatea reproducerii

Afecţiuni

Genetică

Genetică moleculară

Structura şi compoziţia chimică a aminoacizilor

Structura acidului dezoxiribonucleic (ADN)

Denaturarea şi renaturarea ADN

Funcţiile ADN

Transcripţia

Translaţia

Acizii ribonucleici (ARN)

Organizarea materialului genetic

Organizarea materialului genetic la virusuri

Organizarea materialului genetic la procariote

Organizarea materialului genetic la eucariote

Genetică umană

Genomul uman

Anomalii cromozomiale asociate cancerului

Carcinogeneza

Domeniile de aplicare ale geneticii umane

Ecologie umană

Influenţa omului asupra ecosistemelor naturale

Poluarea mediului

Impactul poluant al activităţilor umane

Poluarea aerului

Poluarea apei

Poluarea solului

Tartalomjegyzék

Kidolgozások

Arany János: Szondi két apródja

Ferenc-legenda

Jókai Mór: Az arany ember

Jókai Mór: Egy magyar nábob

József Attila: A Dunánál (1936)

József Attila: Levegőt!

József Attila: Ringató

Kármán József: Fanni hagyományai

Katona József: Bánk bán

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Krúdy Gyula: A hídon (Szindbád-novella)

Madách Imre: Az ember tragédiája

Margit-legenda

Mikes Kelemen: Törökországi levelek

Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt

Móricz Zsigmond: Sárarany

Móricz Zsigmond: Tragédia

Móricz Zsigmond: Tündérkert

Örkény István: Tóték

Ottlik Géza: Iskola a határon

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Alkotók

Áprily Lajos (1887–1967)

Arany János (1817–1882)

Babits Mihály (1883–1941)

Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805)

Dsida Jenő (1907–1938)

Jókai Mór (1825–1904)

József Attila (1905–1937)

Katona József (1791–1830)

Kármán József (1769–1795)

Krúdy Gyula (1878–1933)

Kós Károly (1883–1977)

Kosztolányi Dezső (1885–1936)

Madách Imre (1823–1864)

Mikes Kelemen (1690–1761)

Mikszáth Kálmán (1847–1910)

Móricz Zsigmond (1879–1942)

Ottlik Géza (1912–1990)

Sütő András (1927– 2006)

Tamási Áron (1897–1966)

Tompa László (1883–1964)

Vörösmarty Mihály (1800–1855)

Zrínyi Miklós (1620–1664)

Meghatározások

Balassi-strófa

Ballada

Dal

Dráma

Drámai költemény

Elégia

Életkép

Énregény

Epigramma

Eposz

Himnusz

Intertextualitás

Irodalmi levél

Költői levél

Legenda

Leíró költemény

Levél

Modern dráma / 20. századi dráma

Napló

Naturalista regény

Novella

Óda

Regény

Szonett

Szentimentalista énregény

Tézisregény

Történelmi regény

Tragikomédia

Tartalomjegyzék

Geometria

1. Vektorok

1.1. Irányított szakaszok. Vektorok

1.2. Műveletek vektorokkal

1.3. Kollineáris vektorok

1.4. Helyzetvektor

1.5. Párhuzamosság, összefutás, kollinearitás

1.6. Skaláris szorzás

2. Analitikus geometria

3. Trigonometria

3.1. A trigonometria elemei

3.2. Trigonometrikus egyenletek

3.3. Trigonometria síkmértani alkalmazásai

Matematikai analízis

1. Valós számok, valós számhalmazok

2. Valós számsorozatok

2.1. Valós sorozatok

2.2. Műveletek valós sorozatokkal

2.3. Egyenlőtlenségek és határértékek

2.4. Konvergencia, monotonitás, korlátosság

2.5. Részsorozatok

2.6. Néhány fontos határérték

2.7. Határozatlansági esetek feloldása

3. Függvényhatárértékek

3.1. Függvény határértéke

3.2. Határértékekkel végzett műveletek

3.3. Határértékek tulajdonságai

3.4. Fontos határértékek

4. Folytonos függvények

4.1. A folytonosság értelmezése

4.2. Műveletek folytonos függvényekkel

4.3. Folytonosság és Darboux tulajdonság

5. Deriválható függvények

5.1. A derivált értelmezése

5.2. A derivált mértani jelentése

5.3. Műveletek deriválható függvényekkel

5.4. Elemi függvények deriváltjai

5.5. Összetett függvény deriváltja

5.6. Magasabb rendű deriváltak

5.7. A differenciálszámítás középértéktételei

5.7.1. A Fermat-tétel

5.7.2. A Rolle-tétel és a Rolle-sorozat

5.7.3. A Lagrange-tétel

5.7.4. A L’Hospital-szabály

5.8. Függvény grafikus képe

5.8.1. Aszimptoták

5.8.2. Konvexitás és konkavitás

5.8.3. Függvény ábrázolása

6. A határozatlan integrál

6.1. Primitív függvény. A határozatlan integrál

6.2. Primitiválható függvények

6.3. A parciális integrálás módszere

6.4. Első helyettesítési módszer

6.5. Második helyettesítési módszer

6.6. Törtfüggvények integrálása

6.6.1. Az Euler-helyettesítések

6.6.2. Trigonometrikus függvények integrálása

7. A határozott integrál

7.1. Riemann-integralható függvények

7.2. Integrálható függvények tulajdonságai

7.3. A parciális integrálás módszere

7.4. Első helyettesítési módszer

7.5. Második helyettesítési módszer

7.6. Középértéktételek

7.7. Az integrálszámítás alaptétele

7.8. A határozott integrál alkalmazásai

Tartalomjegyzék

1. A matematikai logika elemei

1.1. Az ítéletkalkulus elemei

1.2. A predikátum-kalkulus elemei

1.3. Halmazok

1.4. A matematikai indukció elve

2. Valós számok

2.1. Valós számhalmazok

2.2. Hatványok

2.3. Az n. gyök

2.4. Logaritmusok

3. Sorozatok, haladványok

3.1. Sorozatok

3.2. Számtani haladványok

3.3. Mértani haladványok

4. Függvények

4.1. A függvény fogalma

4.2. Műveletek számfüggvényekkel

4.3. Függvények tulajdonságai

4.4. Bijektív függvények

4.5. Függvény grafikus képe

4.6. A tulajdonságok mértani jelentése

5. Sajátos függvények, egyenletek

5.1. Az elsőfokú függvény

5.2. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek

5.3. Másodfokú függvény

5.4. Másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek

5.5. Természetes kitevőjű hatványfüggvények

5.6. Negatív egész kitevőjű hatványfüggvények

5.7. Gyökfüggvények

5.8. Irracionális egyenletek

5.9. Az exponenciális függvény

5.10. Exponenciális egyenletek

5.11. A logaritmus függvény

5.12. Logaritmusos egyenletek

5.13. A szinusz függvény

5.14. Az árkusz-szinusz függvény

5.15. A koszinusz függvény

5.16. Az árkusz-koszinusz függvény

5.17. A tangens függvény

5.18. Az árkusz-tangens függvény

5.19. A kotangens függvény

5.20. Az árkusz-kotangens függvény

6. Komplex számok

6.1. A komplex számok halmaza

6.2. Komplex szám algebrai alakja

6.3. Geometriai megfeleltetés

6.4. Trigonometriai alak

6.5. Komplex szám n-ed rendű gyökei

6.6. Binom és bikvadratikus egyenletek

7. Kombinatorika

7.1. A kombinatorika alapszabályai

7.2. Permutációk

7.3. Az Sn szimmetrikus csoport

7.4. Variációk

7.5. Kombinációk

7.6. Newton binomiális képlete

8. Pénzügyi matematika

8.1. A pénzügyi matematika elemei

8.2. A matematikai statisztika elemei

8.3. Valószínűségszámítás

9. Mátrixok és determinánsok

9.1. Mátrixok

9.2. Determinánsok

9.3. Determinánsok alkalmazásai a mértanban

9.4. Mátrix inverze

9.5. Mátrix rangja

10. Lineáris egyenletrendszerek

11. Algebrai struktúrák

11.1. Műveletek

11.2. Csoportok

11.3. Részcsoportok

11.4. Csoportmorfizmusok

11.5. Gyűrűk és testek

12. Polinomok

12.1. Polinomgyűrű

12.2. Polinom algebrai alakja

Tartalomjegyzék

1. Műveletek valós számokkal

1.1. Gyökök és hatványozás

1.1.1. Hatványozás

1.1.2. Gyökök

1.2. Azonosságok

1.3. Egyenlőtlenségek

2. Függvények

2.1. A függvény fogalma

2.2. Injektív, szürjektív függvények

2.3. Függvények összetétele

2.4. Inverz függvény

3. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek

3.1. Elsőfokú egyenletek

3.2. Valós szám abszolút értéke

4. Másodfokú függvény

5. Komplex számok

5.1. Algebrai alak

5.2. Az i hatványai

5.3. A z konjugáltja

5.4. Komplex szám abszolút értéke

5.5. Trigonometriai alak

5.6. Moivre-képlet

5.7. Exponenciális alak

5.8. Binom egyenlet

6. Haladványok

6.1. Számtani sorozatok

6.2. Mértani sorozatok

6.2.1. Egy alkalmazás

7. Logaritmusok

7.1. Alap logaritmikus és exponenciális egyenletek

7.2. Alap logaritmikus és exponenciális egyenlőtlenségek

8. Mértan

8.1. Vektorok

8.1.1. Nevezetes helyzetvektorokkal kapcsolatos tételek

8.2. Analitikus mértan térben, síkban

8.2.1. Egy pont és két nem párhuzamos irány által meghatározott sík egyenlete

8.2.2. Három nem kollineáris pont által meghatározott sík egyenlete

8.2.3. A sík tengelymetszetes egyenlete

8.2.4. A sík általános egyenlete

8.2.5. A koordináta-rendszerhez viszonyítva sajátos helyzetű síkok egyenletei

8.3. Egyenesek egyenletei

8.3.1. Két különböző pont által meghatározott egyenes egyenlete

8.3.2. Az egyenes általános egyenlete

8.3.3. Síkbeli egyenesek egyenletei

8.3.4. Két különböző pont által meghatározott egyenes egyenlete

8.3.5. Két térbeli egyenes szöge

8.4. Pont távolsága egyenestől (síkban)

8.4.1. Szögfelezők egyenletei (síkban)

8.5. Pont távolsága egyenestől (térben)

8.6. A kör

8.7. Az ellipszis

9. A hiperbola

9.1. Parabola

9.2. Skaláris szorzat további alkalmazásai

10. A matematikai indukció módszere

10.1. A Peano-féle axiómák

10.2. A matematikai indukció módszere

10.3. A matematikai indukció módszerének egy változata

11. Kombinatorika

11.1. Permutációk

11.2. Variációk

11.3. Kombinációk

11.4. Newton binomiális képlete

11.5. Azonos hatványösszegek

12. Polinomok

12.1. Egy polinom algebrai alakja

12.2. Polinomok oszthatósága

12.3. Irreducibilis polinomok

12.4. Polinomok gyökei

12.5. Algebrai egyenletek

12.6. Polinomok melyek együtthatói R, Q, Z-ből vannak

13. Permutációk, mátrixok és determinánsok

13.1. Permutációk

13.2. Mátrixok

13.3. Műveletek mátrixokkal

13.4. Determinánsok

13.5. Mátrix inverse

13.5.1. A mátrix nyoma, Tr(A)

13.6. További képletek

14. Lineáris rendszerek

14.1. Jelölések

14.2. Összeférhetőség

15. Trigonometria

15.1. Trigonometriai képletek

15.2. Trigonometria alkalmazása a mértanban

16. Matematikai analízis

16.1. Rekurziók

16.1.1. Elsőrendű rekurziók

16.1.2. Másodrendű rekurziók

16.2. Sorozatok határértéke

16.2.1. Általános határértékek, konvergencia kritériumok

16.3. Függvényhatárértékek

16.3.1. Műveletek függvényhatárértékekkel

16.4. Alaphatárértékek

16.5. Függvények folytonossága

16.5.1. Folytonosságra vonatkozó tételek

16.6. Deriválható függvények

16.6.1. Derivált értelmezése egy pontban

16.6.2. Deriválási szabályok

16.6.3. Néhány függvény deriváltja

16.6.4. Összetett függvény deriváltja

16.6.5. Magasabbrendű deriváltak

16.6.6. Deriválható függvények tulajdonságai

16.7. Integrálok

16.7.1. Határozatlan integrálok

17. Primitiválhatósága

17.1. Racionális függvények primitívje

17.2. Integrálok amelyek tartalmazzák az r = (x2 + a2)1/2

17.3. Integrálok amelyek tartalmazzák az s = (x2 – a2)1/2

17.4. Integrálok amelyek tartalmazzák a t = (a2 – x2)1/2

17.5. Integrálok amelyek tartalmazzák az R = (ax2 + bx + c)1/2

17.6. Trigonometrikus integrálok, amelyek csak a sin-t tartalmazzák

17.7. Trigonometrikus integrálok, amelyek csak a cos-t tartalmazzák

17.8. Trigonometrikus integrálok, amelyek csak a tan-t tartalmazzák

17.9. Trigonometrikus integrálok, amelyek tartalmazzák a sin-t és cos-t

17.10. Logaritmikus integrálok

17.10.1. A határozott integrál tulajdonságai

17.10.2. Integrálok additivitása intervallumokon

17.10.3. Fundamentális tétel (Alaptétel)

17.10.4. Egyenlőtlenségek

17.11. Más tételek

17.11.1. Primitiválható függvények

17.11.2. Integrálható függvények

18. Algebrai struktúrák

18.1. Csoportok

18.1.1. Tulajdonságok és nevezetes tételek

18.2. Monoidok

18.3. Gyűrűk

18.4. Testek

18.5. Vektorterek

Tartalomjegyzék

Algoritmusok - pszeudókód

Abszolút érték

Hányados ismételt kivonással

Legnagyobb közös osztó

Páros számok szűrése

Palindrom számok

Orosz szorzás

Minimum keresés

Maximum keresés

Eukleidész algoritmusa

Prímszámok

Fibonacci-számok

Háromszög

Fordított szám

Törzstényezők

Prímszámvizsgálat

Konverzió – Számrendszer átalakítás

Gyors hatványozás

Szekvenciális (lineáris) keresés

Megszámlálás

Minimum- és maximumkiválasztás

A Maximum helye

Kiválogatás

Szétválogatás

Sorozat halmazzá alakítása

Sorozatok keresztmetszete

Sorozatok egyesítése

Sorozatok összefésülése

Párok sorszáma egy sorozatban

Arány

Teljes négyzet

Osztályátlagok szétválasztása

Bűvös négyzet

Polinom értéke adott pontban

Polinomok összege

Polinomok szorzata

Buborékrendezés (Bubble-sort)

Egyszerű felcseréléses rendezés

Válogatásos rendezés

Minimum/maximum kiválasztásra épülő rendezés

Beszúró rendezés

Leszámláló rendezés

Összefésülésen alapuló rendezés

Gyorsrendezés (QuickSort)

Szavak sorrendjének megfordítása

Faktoriális

Számjegyösszeg

k elemű részhalmazok

Konverzió

Az {1, 2, ..., n} halmaz minden részhalmaza

Kamatos kamatok kiírása

Általános backtracking

Általános rekurzív backtracking

Elhelyezni 8 királynőt a sakktáblán

Zárójelek

Játékok dobozva való elhelyezésének kiírása

X pénzösszeg kifizetése n bankjegy segítségével

X Összeg kifizetése, minimum számú bankjeggyel

Általános Divide Et Impera

Szorzat (DivImp)

Minimumszámolás (DivImp)

Hatványozás (DivImp)

Bináris keresés (DivImp)

Általános mohó (Greedy) algoritmus

Összeg (Greedy)

Hátizsák probléma (Greedy)

Összegkifizetés legkevesebb számú bankjeggyel (Greedy)

A Pascal nyelv elemei

Azonosítók

Alapértelmezett egyszerű típusok

Változók

Sorszámozott típusú változók deklarálása

Nem sorszámozott típusú változók deklarálása

Konstansok

Egész típusú konstansok

Valós típusú konstansok

Karakter és karakterlánc típusú konstansok

Logikai konstansok

Kezdőértékkel rendelkező változók

Adatok beolvasása és kiírása

Szabványos függvények és eljárások

Matematikai függvények és eljárások

Sorszámozott típusú adatokra vonatkozó függvények és eljárások

Egyszerű programok készítése

Kifejezések

Bitszintű műveletek

Relációs műveletek

Pascal nyelvű programozás

Döntések

Nagyobbik szám kiírása

Csökkenő sorrend létrehozása

Római szám felismerése

Római szám felismerése (case utasítással)

Kis- nagybetű vagy más karakter

Jegyértékelés

Hónapok napjainak száma

Ciklusok

Legnagyobb közös osztó (Eukleidész algoritmus)

Prímszámvizsgálat

Szám számjegyeinek száma

Törzstényezőkre való bontás

N szám összege

Fibonacci sorozat n-edik eleme

Egydimenziós tömbök

Átlagos jegynél kisebbek kiírása

Számsorozat kiírása fordítva

Sorozatból való teljes négyzetek összege

Karakterláncban felmerülő betük száma

Két polinom szorzata

Kétdimenziós tömbök

Két félévi átlagok

Négyzetes mátrix szimmetriája

Mátrix páros sorai elemeinek középarányosa

Karakterláncok

Relációs műveletek karakterláncokkal

Karakterlánc kezelő függvények

Karakterláncokat feldolgozó eljárások

Szóköz törlése egy karakterláncból

Karakterláncban folytatott szócsere

Halmazok

Műveletek halmazokkal

Halmazokra vonatkozó relációk és vizsgálatok

Egy halmaz elemeinek a kiírása

Karakterlánc betűinek kiírása ábécésorrendben

Erasztotenész algoritmusa (prímszámok)

Rekord vagy bejegyzés típusok

Alkalmazottak adatainak nyilvántartása

Kereső algoritmusok

Lineáris keresés

Bináris keresés

Rendező algoritmusok

Buborékrendezés

Minimumkiválasztásos rendezés

Beszúrásos rendezés

Összefésülések

Összefésülés strázsa (ütköző) nélkül

Összefésülés strázsával (ütközővel)

Rekurzivitás

Faktoriális kiszámítása

Fibonacci sorozat n-edik eleme

Két szám legnagyobb közös osztója

Hatványozás

10-es számrendszerből való alakítás

Első n páratlan szám összege

Természetes szám számjegyeinek összege

Számsorozat negatív elemeinek száma

Szám előfordulása egy sorozatban

Vektor páros elemeinek összege

Sorozat legnagyobb prímszáma

N hosszúságú a és b karakterű sorozatok

Természetes szám particiói

Labirintus-feladatok

„Oszd meg és uralkodj” – „Divide Et Impera”

Sorozat legnagyobb száma

N valós szám szorzata

Keresés számsorozatban

Hanoi tornyok

QuickSort

MergeSort

Kombinatorikus feladatok

Permutációk

Variációk

Kombinációk

Listák

Lista tartalmának kiírása

Listákat kezelő eljárások és függvények

Lista k.-adik elemének kiírása

Lista bővítése rendezetten

Két rendezett lista összefésülése

Verem

Szöveges állományok

Állomány megnyítása

Állomány bezárása

Írás állományba

Olvasás állományból

Szöveges állományok feldolgozása

Hibakezelés

A sor végének az ellenőrzése

Az állomány végének az ellenőrzése

Gráfok

Irányított és nem irányított gráfok

Definíciók

Dijkstra-algoritmus

Floyd-algoritmus

Minimális értékű Hamilton-kör bejárása

Szélességi bejárás

Keresési fa

Tartalomjegyzék

Algoritmusok – pszeudókód

Abszolút érték

Hányados ismételt kivonással

Legnagyobb közös osztó

Páros számok szűrése

Palindrom számok

Orosz szorzás

Minimum keresés

Maximum keresés

Eukleidész algoritmusa

Prímszámok

Fibonacci-számok

Háromszög

Fordított szám

Törzstényezők

Prímszámvizsgálat

Konverzió – Számrendszer átalakítás

Gyors hatványozás

Szekvenciális (lineáris) keresés

Megszámlálás

Minimum- és maximumkiválasztás

A Maximum helye

Kiválogatás

Szétválogatás

Sorozat halmazzá alakítása

Sorozatok keresztmetszete

Sorozatok egyesítése

Sorozatok összefésülése

Párok sorszáma egy sorozatban

Arány

Teljes négyzet

Osztályátlagok szétválasztása

Bűvös négyzet

Polinom értéke adott pontban

Polinomok összege

Polinomok szorzata

Buborékrendezés (Bubble-sort)

Egyszerű felcseréléses rendezés

Válogatásos rendezés

Minimum/maximum kiválasztásra épülő rendezés

Beszúró rendezés

Leszámláló rendezés

Összefésülésen alapuló rendezés

Gyorsrendezés (QuickSort)

Szavak sorrendjének megfordítása

Faktoriális

Számjegyösszeg

k elemű részhalmazok

Konverzió

Az {1, 2, ..., n} halmaz minden részhalmaza

Kamatos kamatok kiírása

Általános backtracking

Általános rekurzív backtracking

Elhelyezni 8 királynőt a sakktáblán

Zárójelek

Játékok dobozva való elhelyezésének kiírása

X pénzösszeg kifizetése n bankjegy segítségével

X Összeg kifizetése, minimum számú bankjeggyel

Általános Divide Et Impera

Szorzat (DivImp)

Minimumszámolás (DivImp)

Hatványozás (DivImp)

Bináris keresés (DivImp)

Általános mohó (Greedy) algoritmus

Összeg (Greedy)

Hátizsák probléma (Greedy)

Összegkifizetés legkevesebb számú bankjeggyel (Greedy)

A C nyelv elemei

Azonosítók

A programok felépítése

Az alapértelmezett egyszerű típusok

Egész jellegű típusok

Valós típus

A void típusnév

Változók

Változók deklarálása

Egész jellegű változók deklarálása

Valós típusú változók deklarálása

Konstansok (állandók)

Egész konstansok

Karakter konstansok

Karakterlánc konstansok

Adatok beolvasása és kiírása

Karakter beolvasása a standard bemenetről

Karakter kiírása a standard kimenetre

Egy karakter beolvasása közvetlenül

Formázott kiírás a standard kimenetre

Formázott beolvasás a standard bemenetről

Egyszerű programok készítése

Téglalap területe és kerülete

Inkrementáló és dekrementáló operátorok

Bitműveletek

A C nyelv utasításai

A kifejezés utasítás

Az összetett utasítás

Feltételes utasítások

Az if utasítás

Valós szám abszolút értéke

Páros – páratlan számok megállapítása

Nagyobbik szám kiválasztása

Nagybetű, kisbetű vagy szám

A switch utasítás

Aritmetikai műveletek

Az év hányadik napja

Ciklus utasítások

Az elöltesztelő ciklus

A hátultesztelő ciklus

A számlálós ciklus

Szám számjegyeinek száma

Törzstényezőkra való bontás

Legnagyobb közös osztó (Eukleidész algoritmusa)

P számrendszerből q számrendszerbe

Faktoriális

Prímszám vizsgálat

Fibonacci sorozat n-dik eleme

Polinom értéke egy x pontban (Horner-séma)

A tömbök

A tömb fogalma

Egydimenziós tömbök

Számsorozat fordított sorrendben

Két polinom szorzata

Kezdőértekkel rendelkező egydimenziós tömbök

Többdimenziós tömbök

Tömb szimmetriája

Mátrix szorzata vektorral

Kát matrix szorzata

Mátrix inverze

Karaktertömbök

Karakterláncok beolvasása a standard bemenetről

Karakterláncok kiírása a standard kimenetre

Karakterlánc konverziós műveletek

Numerikus értékek karakterlánccá alakítása

Karakterlánc numerikus értékekké alakítása

Más konvertáló függvények

Karakterlánc kezelő függvények

Betük frekvenciája egy sorban

Dinamikus tömbök

Vektor páros elemeinek összege

Mátrix páratlan elemeinek összege

Az előfeldolgozó parancsok

Állományok beillesztése

Makrók

Feltételes fordítás makró létezéstől függően

Feltételes fordítás makró nem-létezéstől függően

Feltételes fordítás

Fordítási hibaüzenet generálása

Függvények

A függvény fogalma

Függvény deklarációja

Függvény definiciója

Paraméterátadás

Tömb paraméterek

Faktoriális

Goldbach-feltétel

Legnagyobb közös osztó

Bonyolultabb adatszerkezetek

Struktúrák

Kezdőértékkel rendelkező struktúrák

Tanuló adatai

Saját típusok definiálása

Állományok

Állomány megnyitása

Állomány bezárása

Írás állományba

Karakter írása állományba

Karakterlánc írása állományba

Formázott írás állományba

Olvasás állományból

Karakter olvasása állományól

Karakterlánc olvasása állományból

Formázott olvasás állományból

Állomány végének az ellenőrzése

Pozicionálás az állományban

Szöveges állomány feldolgozása (feladat1)

Szöveges állomány feldolgozása (feladat2)

Szöveges állomány feldolgozása (feladat3)

Klasszikus algoritmusok

Kereső algoritmusok

Lineáris keresés

Bináris keresés

Rendező aloritmusok

Buborékrendezés

Minimumkiválasztásos rendezés

Beszúrásos rendezés

Összefésülések

Összefésülés strázsa (ütköző) nélkül

Összefésülés strázsával (ütközővel)

Rekurzió

Közvetlen rekurzió

Szó betűi fordított sorrendben

Faktoriális

Fibonacci sorozat n-edik eleme

Legnagyobb közös osztó

Ackermann függvény

Xn-diken kiszámítása

Tizes számrendszerből való átírás p számrendszerbe

Az első n páratlan természetes szám összege

Természetes szám számjegyeinek összege

N természetes szám összege

Tömbök rekurzívan

Számsorozat negatív elemeinek száma

Szám előfordulása egy tömbben

Páros elemek összege

Rekurzív szerkezetű eredményt igénylő feladatok

N hosszúságú megadott karakterlánc

Természetes szám particiói

Az „Oszd meg és uralkodj” módszer

Sorozat legnagyobb elem

N szám szorzata

Bináris keresés

Hanoi tornyok

QuickSort

MergeSort

Kombinatorikai feladatok

Permutációk

Variációk

Kombinációk

A dinamikus adatszerkezetek

Szimplán láncolt lista

Lista létrehozása

Lista elemeinek a kiírása

Egy új elem beszúrása a listába

Egy elem törlése a listaból

Megoldott listás feladat

Tartalomjegyzék

Elméleti szintézisek

A románság római eredete a történészek szemszögéből

Helyi autonómia és központosított intézményrendszer

Demokrácia és totalitarizmus. Politikai ideológiák és gyakorlat

Románia alkotmányai

A modern román állam: a politikai projekttől a Nagy Románia megalapításáig (XVIII-XX. század)

Románia a világháborúk után. Sztálinizmus. Nacionalista kommunizmus és a kommunizmus elutasítása

A román térség, diplomácia és konfliktusok a középkorban

Románia és nagyhatalmak megegyezése a keleti válságtól a XX. század nagy szövetségeiig

Románia a hidegháború idején

Tétel-modellek

A románok rómaisága a történészek szemszögéből

A Román Fejedelemségek, illetve Románia fejlődése a XVIII-XX. századokban

Az alkotmányos rendszer Romániában

A modern román állam

A modern román állam fejlődése

A modern román állam fejlődése

Románia a II. világháború után

Románia a II. világháború után

Románia fejlődése a II. világháború után

Sztálinizmus és nacionalista kommunizmus Romániában

Nacionalista kommunizmus és antikommunista ellenállás a világháborúk utáni Romániában

Románia a sztálinizmustól a nacionalista kommunizmusig

Románia a sztálinista időszakban

Románia beavatkozása a nemzetközi kapcsolatokba, a keleti válságtól a XX. század nagy szövetségeiig

Románia és a nagyhatalmak a keleti válságtól a nagy XX. század nagy szövetségeiig

Románia a XX. századi nemzetközi kapcsolatokban

Románia a nemzetközi kapcsolatrendszerben

Románia a hidegháború idején 1

Románia a hidegháború idején 2

Tartalomjegyzék

Románia földrajza

Románia földrajzi fekvése, államhatárai és területe

Matematikai elhelyezkedés

Románia államhatárai

Románia területe

Földrajzi fekvése

Domborzat

Román Kárpátok (Carpaţii Româneşti)

Keleti-Kárpátok (Carpaţii Orientali)

Északi csoport- Máramarosi és Bukovinai Kárpátok

Központi csoport-Erdélyi-Moldvai Kárpátok

Déli csoport-Kárpátkanyar

Déli-Kárpátok (Carpaţii Meridionali)

Bucsecs-hegycsoport (Grupa Bucegi)

Fogarasi-hegycsoport (Grupa Făgăraşi)

Paring-hegycsoport (Grupa Parâng)

Retyezát-Godján hegycsoport (Grupa Retezat-Godeanu)

Nyugati-Kárpátok (Carpaţii Occidentali)

Bánáti-hegycsoport (Grupa Banatului)

Ruszka-havas (Masivul Poiana Ruscă)

Erdélyi-középhegység (Grupa Apuseni)

Szukárpátok (Subcarpaţii)

Moldvai-Szubkárpátok (Subcarpaţii Moldovei)

Szubkárpátkanyar (Subcarpaţii Curburii)

Géta-Szubkárpátok (Subcarpaţii Getici)

Erdélyi-medence (Depresiune Colinară a Transilvaniei)

Hegyaljai-övezet/Peremvidék (Zona submontană)

Erdélyi-fennsík (Zona de podiş/Podişul Transilvaniei)

Moldvai-hátság (Podişul Moldovei)

Suceavai-fennsík (Podişul Sucevei)

Moldvai-mezőség / Câmpia Jijiei (Moldovei)

Bârladi-fennsík (Podişul Bârladului)

Dobrudzsai-fennsík (Podişul Dobrogei)

Észak-Dobrudzsai-masszívum (Masivul Dobrogei de Nord)

Közép-Dorudzsai-fennsík (Podişul Dobrogei Centrale)

Dél-Dobrudzsai-fennsík (Podişul Dobrogei de Sud)

Géta-hátság (Podişul Getic)

Mehádiai-fennsík (Podişul Mehedinţi)

Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest)

Bánáti-dombság (Dealurile Banatului)

Körösök-dombsága (Dealurile Crişene)

Krasznai és Szilágysági-dombság /Dealurile Crasnei si Dealurile Silvanei (Sălajului)

Nyugati-alföld (Câmpia de Vest)

Román-alföld (Câmpia Română)

Olténiai-síkság (Câmpia Olteniei)

A Román-alföld központi része (Partea centrală a Câmpiei Române)

A Román-alföld keleti része (Partea estică a Câmpiei Române)

Duna és más folyók árterülete (Lunca Dunării şi luncile râurilor)

Duna-delta (Delta Dunării)

Éghajlat

Románia éghajlatát meghatározó tényezők

Románia vízrajza

Duna (Dunărea)

Tavak

Fekete-tenger (Marea Neagră)

Népesség

Emberi települések

Falusi települések

Városi települések

Románia közigazgatási egységei

Mezőgazdaság

Növénytermesztés

Gabonatermesztés

Ipari növények

Zöldség és burgonyatermesztés

Szőlőtermesztés (viticultura)

Állattenyésztés

Az Ipar

Energetikai ipar

Fémfeldolgozó ipar

Építőanyag kitermelő és feldolgozó ipar

Faipar

Vegyipar

Távközlés és közlekedés

Szárazföldi közlekedés

Vízi közlekedés

Légi közlekedés

Más közlekedési és szállítási csatornák

Románia a nemzatközi intézmények és szervezetek rendszerében

Románia şi nemzetközi kapcsolatai

Románia kereskedelmi kapcsolatai

Biopedoklimatikus kölcsönhatás

Alföldek

Alacsony dombvidéki területek (300-500 m)

Magas domvidéki területek (500-800 m)

Alacsony hegyvidéki területek ( 800-1000 m)

Közepes és magas hegyvidéki területek (100-1800 m)

Magas hegyvidékek (1800 m fölött)

Európa földrajza

Európai földrajzi térsége

Fő domborzati formák-szerkezetek-lépcsők-morfológiai egységek

Genetikai domborzati formák

Negyedidőszaki hegyvidéki glaciális domborzat

Magshegységi jelenlegi glaciális domborzat

Szárazföldi glaciális domborzat

Ciklikus felszínformálás

Vulkanikus domborzat

Kőzetmorfológiai domborzat

Karsztdomborzat

Konglomerátumokon kialakult domborzat

A kristályos kőzetfelszínek domborzata

Eolikus domborzat

A löszfelszíni domborzata

Strukturális domborzati formák

Gyűrt szerkezetű domborzat

Vetődéses szerkezetek domborzata

Monoklinális domborzat

Fluviális denudáció

A völgylejtők eróziós domborzata (Glacisok)

Folyóvízi (fluviatilis) domborzat

Tengerparti domborzat

Kontinentális talapzat

Éghajlat

Éghajlat típusok

Vízrajz

Folyóvízek

Tavak

Biopedoklimatikus övezetek

Poláris és szubpoláris övezet

Hideg mérsékelt övezet

Mérsékelt óceáni és kontinentális övezet

Mérsékelten óceáni övezet

Mérsékelt kontinentális övezet

Mediterrán övezet

A népesség geodemográfiai jellemzői

A népsség számbeli növekedése

Népsűrűség

Geodemográfiai szerkezet

Városhálózat

Városok

A városok osztályozása funkciójúk (szerepkörük) szerint

Várostömörülések (aglomerációk)

Gazdasági tevékenységek

Mezőgazdaság

Növénytermesztés

Állattenyésztés

Ipar

Természeti erőforrások

Villamosenergia-ipar

Vaskohászat

Színesfémkohásza

Gépipar

Vegyipar

Faipar

Építőanyag-ipar

Könnyűipar

Élelmiszeripar

Közlekedés és távközlés

Általános jellemzés

Vasúti szállítás

Közúti szállítás

Folyami szállítás

Tengeri szállítás

Légi szállítás

Speciális szállítás

Kereskedelmi kapcsolatok

Export

Import

Turizmus

A legfontosabb turizmus tipusok Európában

Az Európai Unió

Az Európai Unió megalakulása és fejlődése

Az Európai Unió földrajzi, politikai és gazdasági jellemzői.

Népesség

Gazdaság

Turizmus

Az európai kontinens államai

Németország

Lengyelország

Csehország

Szlovákia

Magyarország

Ausztria

Olaszország

Spanyolország

Portugália

Görögország

Bulgária

Szlovénia

Málta

Ciprus

Nagy-Britannia

Írország

Hollandia

Belgium

Luxemburg

Franciaország

Dánia

Svédország

Finnország

Balti államok: Észtország, Lettország, Litvánia

Tartalomjegyzék

Fizikai mennyiségek és mértékegységek

Alapmennyiségek és mértékegységek

1. útmutató: Különböző nagyságrendű mértékegységek közötti átalakítás

Származtatott mennyiségek és mértékegységek

2. útmutató: Származtatott mennyiségek mértékegységei és azok elnevezései közötti átalakítások

I. Mechanika

I.1. Kinematika

3. útmutató: A pálya típusának meghatározása

I.1.1. Az egyenes vonalú mozgások

a) Egyenes vonalú egyenletes mozgás

b) Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

I.1.2. Görbe vonalú mozgások

a) Hajítások

a1. Függőleges felfele hajítás

a2. Vízszintes hajítás

a3. Ferde hajítás

b) Egyenletes körmozgás

4. útmutató: Kinematika feladatok megoldása

I.2. Dinamika

I.2.1. Newton törvényei

a) Newton I. törvénye (a tehetetlenség elve)

b) Newton II. törvénye (a mozgástörvény)

c) Newton III törvénye (hatás és ellenhatás)

I.2.2. A súly (nehézségi erő)

I.2.3. Súrlódás, súrlódási erő

I.2.4. Az erő felbontása komponensekre. A lejtő

5. útmutató: Az erők felbontása komponensekre lejtő esetében

I.2.5. A rugalmassági erő. Hooke törvénye. A feszítőerő

6. útmutató: rugalmassági erő és feszítőerő feladatokban

I.2.6. Nyomerő, nyomás, hidrosztatikai nyomás, légnyomás

I.2.7. Impulzus. Impulzustétel

7. útmutató: Az impulzusmegmaradás használata feladatsorokban

I.2.8. Tehetetlenségi erő (inerciaerő)

I.2.9. A centripetális erő és a centrifugális tehetetlenségi erő

I.2.10. Az általános tömegmozgás törvénye. A gravitációs erő

I.2.11. Arkhimédész törvénye. Felhajtóerő

I.3. Statika

I.3.1. Pontszerű test egyensúlya

I.3.2. Merev test egyensúlyának feltétele

I.3.3. A súlypont. Egyensúlyi helyzetek

8. útmutató: Az egyensúlyi állapot feltételeinek meghatározása

I.4. Munka és energia

I.4.1. A mechanikai munka

I.4.2. A teljesítmény

I.4.3. Az energia

a) A helyzeti energia (potenciális energia)

a1. A gravitációs potenciális (helyzeti) energia

a2. A rugalmas potenciális energia

b) A mozgási energia (kinetikus energia)

I.4.4. Munkatétel. Az energiamegmaradás tétele

a) Munkatétel

b) Az energiamegmaradás tétele

I.4.5. A hatásfok

9. útmutató: A munkatétel és az energiamegmaradás tételének alkalmazása

II. Termodinamika

II.1. Termodinamikai alapfogalmak

II.2. A termodinamika nulladik főtétele

II.3. Kalorimetria

10. útmutató: Kaloriméter használata és kalorimetriás problémák megoldása

II.4. A termodinamika első főtétele

II.5. Az ideális gáz

II.5.1. Az ideális gáz állapotegyenlete

II.5.2. Az ideális gáz állapotváltozásai

11. útmutató: Az ideális gáz állapotváltozásai

II.6. Halmazállapot-változások (fázisátmenetek)

II.6.1. Olvadás, fagyás

II.6.2. Párolgás, forrás, lecsapódás

II.6.3. Szublimáció, megszilárdulás (kondenzáció)

II.7. Hőerőgépek, hűtőgépek és hőszivattyúk

II.7.1. Otto-féle benzinmotor

II.7.2. Dízelmotor

II.8. A termodinamika második főtétele

12.útmutató: Hőerőgépek hatásfokának meghatározása

III. Elektromosságtan

III.1. A testek elektromos állapota. Elektromos töltések

III.2. Elektromos áram

Az elektromos töltés megmaradásának elve

13. útmutató: Áramköri elemek jelölése és egyszerű áramkör ábrázolása

III.3. Ohm törvénye. Elektromos ellenállás

III.3.1. Ohm törvénye az áramkör egy szakaszára

III.3.2. Ohm törvénye az egész áramkörre

14. útmutató: Ohm törvényének alkalmazása

III.4. Kirchoff törvényei

III.4.1. Kirchoff I. törvénye

III.4.2. Kirchoff II. törvénye

III.5. Ellenállások kapcsolása

III.5.1. Az ellenállások soros kapcsolása

III.5.2. Az ellenállások párhuzamos kapcsolása

III.6. Az áramforrások kapcsolása

III.6.1. Áramforrások soros kapcsolása

III.6.2. Áramforrások párhuzamos kapcsolása

15. útmutató: Elektromos hálózatok megoldása

III.7. Elektromos energia és teljesítmény

16. útmutató: Az elektromos teljesítmény és hatásfok kihasználása

IV. Optika

IV.1. Geometriai optika

IV.1.1. Fénytani alapfogalmak

IV.1.2. A fény terjedése (a geometriai optika alapelvei)

IV.1.3. A fényvisszaverődés

IV.1.4. A fénytörés

IV.1.5. Optikai leképezés (képalkotás)

a) Síktükör képalkotása

b) Vékony lencsék képalkotása

A gyűjtőlencse képalkotási esetei

17. útmutató: Fénytörés (lencséken), fényvisszaverődés

IV.2. Hullámoptika

IV.2.1. Young-féle kettős rés (Young–Tresnel-interferencia)

IV.3. Kvantumfizika alapjai (kvantumoptika vagy fotonoptika)

A külső fényelektromos hatás törvényei

Einstein hipotézise

Tartalomjegyzék

Az atom szerkezete

Atom. Részecske. Molekula

Atommodellek

A.) J. Thomson féle atommodell

B.) A Rutherford-féle vagy „bolygó” atommodell

C.) A Bohr-féle atommodell

Orbitál típusok

Az elektronszintek feltöltődése elektronokkal. Elektronkonfigurációk

Az elemek periódusos rendszere

A periódusos rendszer szerkezete

Az elemek tulajdonságainak változása

Kémiai kötések

Az atomok közötti kötések

Ionos kötés. Ionos rácsok

Kovalens kötés

Nem poláris kovalens kötés

Poláris kovalens kötés

Koordinatív kovalens kötés. Komplex vegyületek

A fémes kötés

Molekulák közötti kötések

Van der Waals kötések

Hidrogénkötés

Oldatok

Oldatok. Oldódás

Oldékonyság

Az oldatok koncentrációja

Kristályhidrátok

A gáztörvények

A gáz halmazállapot. Az ideális gáz

A gáz halmazállapot jellemzői. Az ideális gázok törvénye

Molekulatömeg. A gázok sűrűsége. Moláris tört. Parciális nyomás

Avogadro törvénye és annak alkalmazásai

Termokémia

Belső energia. Reakcióentalpia

Hőátadással járó folyamatok

Hess törvénye

Kötési energia

Reakciókinetika

Reakciósebesség

A reakciósebesség törvénye

A reakciósebességet befolyásoló tényezők

A koncentráció hatása

A hőmérséklet hatása. Arrhenius egyenlete

Az érintkező felület hatása

A katalizátorok hatása

Kémiai egyensúly

Kémiai egyensúly

A kémiai egyensúlyt befolyásoló tényezők. Le Châtelier elv

Kémiai reakciók

Sav-bázis reakciók (Proton átadással járó reakciók)

Savak és bázisok

A víz önionizációja. A víz ionszorzata

Oldatok pH értékének kiszámítása

Erős egyértékű savak, erős egyértékű bázisok

Gyenge egyértékű savak, gyenge egyértékű bázisok

Semlegesítési reakciók

Sav-bázis titrálás

Pufferoldatok

Oxido-redukciós reakciók

Az oxidációszám

Oxido-redukciós reakciók

Elektrokémia

A galváncella

Elektrolizáló cella

A víz elektrolízise

Az elektrolízis törvényei

Tartalomjegyzék

Szénhidrogének

Alkánok (Parafinok)

A gyökök megnevezése

Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése

Az alkánok izomériája

Előállítás

1) Szerves magnéziumvegyületekből

2) Würtz-szintézis

3) Fischer–Tropsch-eljárás szintézisgázból

4) Alkének hidrogénezése

5) Alkoholok redukálása

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

1) Szubsztitúciós reakció

2) Izomerizációs reakció

3) Hőbontás

4) Oxidációs reakciók

Felhasználás

Alkének

Meghatározás

Általános képletük

Megnevezés

A gyökök megnevezése

Elágazó láncú alkének megnevezése

Az alkének izomériája

Előállítás

1) Halogénszármazékok dehidrohalogénezése

2) Alkoholok dehidratációja

3) Alkánok dehidrogénezése (pirolízise)

4) Alkánok krakkolása

5) 1,2 dihalogénvegyületek dehalogénezése

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

1) Addíciós reakciók

Hidrogén addíciója

Halogének addíciója

Hidrogén-halogenidek addíciója

Víz addíciója

2) Polimerizáció

3) Oxidációs reakciók

Enyhe oxidálás

Erős oxidálás

Teljes oxidálás (égés)

4) Halogénezés allil-pozícióban

Felhasználás

Alkadiének

Meghatározás

Általános képlet

Elnevezés

Az alkadiének izomériája

Előállítás

A butadién

1) Bután vagy butének dehidrogénezése

2) Diolok dehidratálása

3) Lebegyev-eljárás

Az izoprén

1) Izopentán dehidrogénezése

2) Izobután kondenzálása két molekula formaldehiddel

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

1) Addíciós reakció

Halogének addíciója

2) Oxidációs reakció

Enyhe oxidálás (Bayer-reagens – KMnO4 semleges vagy gyengén bázikus oldatban)

Energikus oxidálás (K2Cr2O7 vagy KMnO4 savas környezetben)

3) Polimerizációs reakció

Felhasználás

Alkinek

Meghatározás

Általános képlet

Elnevezés

A gyökök elnevezése

Az alkinok izomériája

Az acetilén előállítási módszerei

1) Krakkolás elektromos kisüléssel

2) Kalcium-karbidból

3) Dihalogénszármazékokból KOH hatására, alkohol jelenlétében

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

1) Addíciós reakció

Hidrogén addíciója

Halogének addíciója

Hidrogén-halogenidek addíciója

Hidrogén-cianid addíciója

Víz addíciója (Kucserov-reakció instabil köztes termékek képződésével)

2) Dimerizációs és trimerizációs reakciók

3) Szubsztitúciós reakció

Szubsztitúció fémmel

Szubsztitúció komplex vegyülettel

4) Oxidációs reakció

5) Teljes oxidáció (égés)

Felhasználás

Aromás szénhidrogének (arének)

Meghatározás

Elnevezés

Osztályozás

A benzol szerkezete

Előállítás

1) Katalitikus reformálás

2) Friedel-Crafts-reakció

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

A) Az aromás gyűrű reakciói

A.1) Szubsztitúciós (helyettesítési) reakciók

Halogénezés

Nitrálás

Szulfonálás

Friedel-Crafts alkilezési reakció

Friedel-Crafts acilezési reakció

A.2) Addíciós reakciók

Hidrogén addíciója

Halogének addíciója

A.3) Oxidáció

B) Az oldallánc reakciói

B.1) Halogénezés benzil helyzetben

B.2) Oldallánc oxidációja

Felhasználás

Funkciós szerves vegyületek

Egyszerű funkciós szerves vegyületek

Meghatározás

Halogénszármazékok

Meghatározás

Általános képlet

Osztályozás

Előállítás

1) Alkánokból

2) Alkénekből

3) Alkoholokból

4) Karbonilvegyületekből

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

1) Hidrolízis

2) Reakció alkáli-cianidokkal

3) Reakció magnéziummal

4) Friedel-Crafts-reakciók (lásd arének tulajdonságainál)

5) Reakció alkoxidokkal

6) Reakció fenoxidokkal

7) Reakció acetilidekkel

8) Reakció ezüstnitrittel vagy nátriumnitrittel

9) Reakció karbonsavak alkálisóival

10) Polimerizáció

11) Reakció ammóniával

Felhasználás

Hidroxiszármazékok

Meghatározás

Általános képlet

Nomenklatúra. Példák

Alkoholok

Fenolok

Osztályozás

Alkoholok

Előállítás

1) Alkénből víz addícióval

2) Alkének oxidációja Bayer-reagenssel

3) Metán oxidálása

4) Halogénszármazékok hidrolízise

5) Karbonilvegyületek redukciója

6) Karbonilvegyületekből Grignard-reagenssel

7) Aminokból

8) A glicerin előállítása

9) Szintézisgázból

10) Fenolból

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

1) Molekulán belüli vízvesztés alkén képződéssel

2) Két molekula vízleadása éterképződéssel

3) Észterezés alkohol és sav reakciójával

4) Reakció PCl5-dal

5) Reakció Lucas-reagenssel (HCl + ZnCl2)

6) Reakció salétromsavval (HONO2)

7) Reakció kénsavval

8) Oxidációs reakciók

Enyhe oxidáció

Energikus oxidáció

9) Dehidrogénezési reakció

Fenolok

Előállítás

1) Izopropil-benzol oxidálása

2) Klórbenzol hidrolízise

3) Diazóniumsókból

4) Redukcióval

5) Galluszsav dekarboxilezése

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

A) Az –OH csoport reakciói

1) Reakció bázisokkal

2) Éterképződési reakció

3) Észterképződési reakció

4) Azonosítási reakció

B) Az aromás gyűrű reakciói

1) Klórozás

2) Nitrálás

3) Brómozás

4) Szulfonálás

5) Kolbe-Schmidt karboxilezési reakció

Felhasználás

Nitroszármazékok

Meghatározás

Általános képlet

Megnevezés

Osztályozás

Előállítás

1) Szénhidrogénekből

2) Halogénszármazékokból

3) Aromás vegyületek reakciója salétromsavval

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

1) Redukciós reakciók

Felhasználás

Aminok

Meghatározás

Általános képlet

Elnevezés. Példák

Osztályozás

Előállítás

1) Ammónia vagy aminok alkilezése

2) Nitroszármazékok redukálása

3) Nitrilek és amidok redukciója

4) Hofmann-degradálás

5) Halogénszármazékokból

6) Alkilezés

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

1) Bázikus jelleg

2) Reakció savakkal

3) Reakció bázisokkal

4) Alkilezés

5) Acilezés

6) Reakció salétromossavval

Felhasználás

Karbonilszármazékok

Meghatározás

Általános képlet

Elnevezés. Példák

Osztályozás

Előállítás

1) Alkoholok oxidálásával

2) Geminális dihalogénszármazékok bázikus hidrolízisével

3) Kucserov reakció (víz addíciója acetilénre)

4) Alkének oxidálása

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

1) Aldehidek és ketonok közös addíciós reakciói

2) Kondenzálási reakció

a) Aldol kondenzáció

b) Krotonkondenzáció

c) Karbonilvegyületek kondenzálása fenollal (savas vagy bázikus közegben)

Felhasználás

Karboxilszármazékok

Meghatározás

Általános képlet

Elnevezés. Példák

Osztályozás

Előállítás

1) Szénhidrogének oxidálása

2) Primer alkoholok erélyes oxidálása

3) Aldehidek oxidálása

4) Autooxidáció

5) Halogénszármazékokból nitrillé alakítás útján vagy szerves magnéziumvegyület útján

6) Hidrolízises eljárások

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

1) A szervetlen savakéhoz hasonló általános tulajdonságok

2) Reakció aktív fémekkel

3) Reakció fémoxidokkal

4) Reakció bázisokkal (semlegesítési reakció)

5) Reakció gyengébb savak sóival: H2CO3= H2O + CO2

6) α-halogénezési reakció (klórozás, brómozás) vörös foszfor jelenlétében

7) Jellemző reakciók

Felhasználás

Vegyes funkciós szerves vegyületek

Hidroxisavak

Meghatározás

Elnevezés. Példák

Osztályozás

Optikai izoméria

Aromás hidroxisavak kémiai tulajdonságai

1) Savas jelleg

2) Észterezési reakció

Felhasználás

Szacharidok

Meghatározás

Osztályozás

Monoszacharidok

Meghatározás

Osztályozás

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

1) Redukciós reakció

2) Oxidálás Tollens-reagenssel

3) Oxidálás Fehling-reagenssel

4) Oxidálás erős oxidálószerekkel

5) Oxidálás brómos vízzel

Diszacharidok

Poliszacharidok

Cellulóz

A cellulóz észterezési reakciója

Keményítő

A keményítő hidrolízise

A szacharidok felhasználása

Aminosavak. Fehérjék

Meghatározás

Elnevezés

Osztályozás

Esszenciális és nem esszenciális aminosavak

Természetes aminosavak

Fizikai tulajdonságok

Kémiai tulajdonságok

A fehérjék szerkezete

A fehérjék szerepe

Tartalomjegyzék

A sejt

A prokarióta sejt

Az eukarióta sejt

A protoplazmatikus alkotóelemek

Nem protoplazmatikus alkotóelemek

Nukleinsavak

A dezoxiribonukleinsav

A ribonukleinsav

Kromoszómák

A sejtek osztódása

A sejtciklus

A mitózis

A meiózis

Az öröklődés és az élővilág változékonysága

Az örökletes tulajdonságok átvitelének mechanizmusa. Az öröklődés mendeli törvényei

Monohibridizáció

Dihibridizáció

A tulajdonságpárok szétválásának más típusai

Kölcsönös génkicserélődés a homológ kromoszómák között

A nemek kromoszomális meghatározottsága

A környezet hatása az öröklődésre. Mutációk

Humángenetika

Számbeli aberrációk

Autoszómákat érintő aneuploid mutáció

Heteroszómákat érintő aneuploidia

A kromoszómák szerkezeti aberrációi

Génmutációk

Az élővilág változatossága

Vírusok

A monerák országa

A protiszták országa

Moszatok (algák)

Oomicéták (Oomycetes)

Valódi nyálkagombák (Myxomtcetes)

A gombák országa

Járomspórás gombák (Zygomycetes)

Tömlősgombák (Ascomycetes)

Bazidiumos gombák (Basidiomycetes)

A növények országa

A mohák alországa

Edényes növények. Hajtásos növények alországa

Harasztok törzse

A nyitvatermők törzse (Pinophyta)

A zárvatermők törzse (Magnoliophyta)

Magnoliatae (Dicotyledonatae) osztály

Liliatae (Monocotyledonata) osztály

Az állatok országa

Kétcsíralevelű többsejtűek (Metazoa diblastica)

Szivacsok törzse (Porifera)

Űrbelűek törzse (Celenterata)

Háromcsíralevelű többsejtűek (Metazoa triblastica)

Kétoldalian részarányos állatok (Bilateralia)

Laposférgek törzse (Plathelminthes)

Hengerférgek törzse (Nemathelminthes)

Gyűrűsférgek törzse (Annelida)

Puhatestűek törzse (Mollusca)

Ízeltlábúak törzse (Arthropoda)

Tüskésbőrűek törzse (Echinodermata)

Gerinchúrosok törzse (Chordata)

A biodiverzitás megőrzése Romániában

Növényi és állati szövetek

Növényi szövetek

Osztódószövet – embrionális szövet – merisztéma

Az állandósult szövetek

Védőszövetek (bőrszövet)

Alapszövetek

Szállítószövetek

Szilárdító vagy támasztó szövetek

Kiválasztó szövetek

Állati szövetek

Hámszövet

Kötőszövet

Izomszövet

Idegszövet

Az élő szervezetek szerkezete és alapvető életműködései

Anyagforgalmi életműködések

Táplálkozás az élővilágban

Az autotróf táplálkozás

Fotoszintézis

Kemoszintézis

A heterotróf táplálkozás

Szaprofita életmód

Parazita életmód

Mixotróf (vegyes táplálkozás)

Szimbiózis vagy együttélés

Heterotrófia az állatvilágban

Az emlősök emésztőrendszere és emésztése

Légzés az élővilágban

Az aerob légzés

Anaerob légzés

Erjedés

A növények légzése

Az állatok légzése

Az emlősök légzőrendszere

Keringés az élővilágban

A növények keringési rendszere

A vízben oldott ásványi sók felvétele a talajból

A nyers táplálék keringése

A kész táplálék keringése

Az állatok keringési rendszere

Az emlős állatok belső környezete

Az emlősök keringési rendszere

Kiválasztás az élővilágban

A növények kiválasztása

A párologtatás

A guttáció

Az állatok kiválasztása

Az emlősök kiválasztó készüléke

Kapcsolatteremtő életműködések

A növények érzékenysége és mozgása

Az állatok érzékelése

Az emlősállatok érzékszervei

Az emlősök szeme

Az emlősök füle

A bőr

A nyelv

Az orr

Az emlősök idegrendszere

A gerincvelő

Az agyvelő

Az állatok helyváltoztatása

Az emlősök helyváltoztató rendszere

A csontrendszer

Az izomrendszer

Szaporodási életműködések

A növények szaporodása

A növények ivartalan szaporodása

A zárvatermő növények ivaros szaporodása

A pollen kialakulása

Az embriózsák kialakulása

A mag és a termés kialakulása

Az emlősök ivaros szaporodása

A hím ivari készülék

A női ivari készülék

Nemi úton terjedő betegségek

Tartalomjegyzék

Anatómia

Az emberi test felépítése

Az emberi test szerveződési szintjei

A szervek elhelyezkedése – topográfiája

Az emberi test tengelyei és síkjai

Az emberi szervezet alapvető életműködései

Kapcsolatteremtő életműködések

Az idegrendszer

A központi idegrendszer

A vegetatív idegrendszer

A szimpatikus idegrendszer

A paraszimpatikus idegrendszer

Az idegrendszert károsító betegségek

Analizátorok

A látás analizátora

A hallás és az egyensúlyérzés analizátora

Az egyensúlyérzés analizátora

A bőr analizátora

A belső elválasztású mirigyek (Endokrin mirigyek)

A hipofízis (agyalapi mirigy)

A pajzsmirigy

A hasnyálmirigy endokrin része

A mellékvese

Nemi mirigyek

A helyváltoztatási rendszer

A csontrendszer

Az izomrendszer

Anyagforgalmi életműködések

Az emésztés és a felszívódás

A tápcsatorna szakaszai

A tápcsatorna járulékos mirigyei

Az emésztés

A vastagbél élettana

A keringés

A vércsoportok

Immunitás

A szív működése

A vérkeringés

A légzés

A tüdőszellőzés vagy ventilláció

A légzési gázok cseréje és szállítása

A kiválasztás

A vizeletképzés

Szaporodási életműködések

A szaporítórendszer

A női szaporítórendszer

A férfi szaporítórendszer

A szaporodás egészségtana

Betegségek

Genetika

Molekuláris genetika

A nukleinsavak szerkezete és kémiai összetétele

A dezoxiribonukleinsav (DNS)

A DNS denaturálása és renaturálása

A genetikai anyag szerepe

Transzkripció

Transzláció

Ribonukleinsavak (RNS)

A genetikai anyag szerveződése

A vírusok genetikai anyagának szerveződése

A prokarióták genetikai anyagának szerveződése

Eukarióták genetikai anyagának szerveződése

Humángenetika

Az emberi genom

A rákbetegséggel asszociált kromoszómaelváltozások

Karcinogenézis

A humángenetika alkalmazási területei

Humánökológia

Az ember hatása a természetes ökoszisztémákra

A környezet szennyezése

Az ember és tevékenységének környezetszennyező hatása

A levegő szennyezése

A víz szennyezése

A talaj szennyezése